Várható időjárás az ország területén szerda éjfélig
Erősen felhős vagy borult, helyenként párás idő várható, a köd délelőtt mindenhol feloszlik, továbbá késő délután, estefelé északnyugat, nyugat felől elkezd határozottabban szakadozni a felhőzet. Számottevő csapadék nem lesz. Csupán az Észak-Dunántúlon élénkülhet meg helyenként az északira, északnyugatira forduló szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 2 és 7 fok között valószínű. Késő este -1, +4 fok között alakul a hőmérséklet.
Nem véletlen tartanak itt Vince-patak Regattát a gyerekeknek - egy évben egyszer itt "hajóznak" a kicsik
A kis kalózok nagy örömére idén június 5-6-án ismét megvalósul az év egyik legmókásabb családi programja. A Vince Parak Regatta versenyzői a megduzzasztott Tettye-patak hullámain szállhatnak egymással versenybe.
A Papír Panír nevű csapatnak, a Biokom Nonprofit Kft.-nek és a Tettye Forrásház Zrt.-nek köszönhetően június első hétvégéjén újra gyermekkacajjal telik meg a Vince utca. A kreatív ötletgazdák ugyanis papírhajó-versenyt szerveznek a Tettye-pataknál, melyre valamennyi pécsi gyermek nevezhet saját készítésű papírhajójával.
A tervek szerint június 5-e lesz az óvodás és kisiskolás nevezők, június 6-a pedig a kisebb-nagyobb méretű, és formájú családok versenynapja. Ahogy az elmúlt két esztendőben, idén is cserző-sprint, kalóz-kacskakör és portulok-verseny kategóriákban indulhatnak a saját kezűleg gyártott papírhajóikkal az érdeklődők.
A Schmidt Mária hatókörébe tartozó XXI. Század Intézet forgatott egy dokumentumfilm sorozatot a rendszerváltásról és ennek egyik epizódjában készítettek interjút a témáról Páva Zsolttal is. Ezt a napokban töltötték fel a Youtube-ra, mi is ott akadtunk rá.
Pécs ex-polgármestere azon kevés politikusok egyike az országban, akik nem csak részesei, alakítói voltak a rendszerváltásnak és belekóstoltak a demokratikus politizálásba, hanem benne is maradtak évtizedeken át. (Ilyen karakter még például Nagy Csaba egykori pécsi fideszes alpolgármester is, jelenlegi országgyűlési képviselő – a szerk.)
Akit csak egy kicsit is érdekel a pécsi múlt, a diktatúra évei és az abból való kimászás időszaka, na meg persze a Páva család történetei, annak érdemes megnéznie ezt a riportot.
Budapest, 2020. február 16.
Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelõ beszédét tartja a Várkert Bazárban 2020. február 16-án.
MTI/Szigetváry Zsolt
Kivágtuk a szerintünk legjobb 2,5 percet a miniszterelnök minapi évértékelőjéből. Különösen formában volt Orbán: videóban mutatjuk, hogy mennyire.
Részletesen foglalkoztunk az egyelőre csak igen kevés tényszerű információt megvillantó, májusban esedékes Pécs Pride 2020-al, ami nem is csak egy melegfelvonulás lesz valójában. Ennek ellenére már csaknem 8500 pécsit idegesített fel a Pécs Pride híre, akik ezt aláírásukkal is megerősítették egy petícióban. Most ez ellen a petíció ellen indítottak petíciót a Kétfarkú Kutyapárt passzivistái.
„Diverse Youth Network szervezése ellen, egy pécsi édesapa gyerekeinek támogatásával, emberjogi köntösbe csomagolva próbálnak másokat megbotránkoztató, LMBTQ gyűlölő petíciót aláiratni „Nemet mondok a PÉCS PRIDE-ra…!” néven. Ne hagyjuk szó nélkül, emeljük fel a hangunkat az ellen, hogy egy több ezer éves történelmi városban, a gyermekek és családok szeme láttára tiltakozzanak a nyitott eszmei érdekekkel szemben! Miért akarnak egy felvonulás ellen tiltakozó tömeget gyerekeknek mutogatni?
Ez nem szolgálja a jószándékú melegek érdekeit, sőt nekik árt a legtöbbet. Ha a Pécs Pride ekkora ingyen reklámot kap, a végén még a bujkálásnak sem lesz értelme! Ne akarjanak a nemzetiségekre, vallási felekezetekre hivatkozva, ki tudja milyen politikai háttér érdekében több frusztrált embert befolyásolni! Pécs befogadó város, itt békében élhet bárki, nincs szükség a feszültségkeltésre. Nem a hetero emberekkel van probléma, hanem a felesleges irigykedésekkel!”
– írták felhívásukban.
Még korai szakaszban tartanak, ugyanis cikkünk írásának pillanatában alig 70-en írták alá az ellen-petíciót.
Február 28-án, Beck Zoli önálló estjével indul újra a Zsolnay Színház, másfél éves szünet után. Mint megtudtuk, a színház megálmodója és programszervezője, Kiss Mónika döntött úgy, hogy ott veszi fel a fonalat, ahol másfél évvel ezelőtt letette.
Lokálpatrióták, színházkedvelők és kultúrafogyasztók nagy örömére újraindul a Zsolnay Színház! A hat éves múltra visszatekintő alternatív színtér 2018 tavaszán nagy űrt hagyott maga után a pécsiek szívében. A teátrum védőszentje azonban alászállt Sopianéban, és meghozta a hírt Facebookon: Zsolnay Színház Reloaded! Az újraindulásban a szentek mellett persze Kiss Mónikának is van szerepe. Hiszen a színház megálmodója és programszervezője döntött úgy, hogy ott veszi fel a fonalat, ahol másfél évvel ezelőtt letette.
A mindennemű beharangozástól mentes újraindulást ráadásul a 30Y frontemberének neve fémjelezi. Minek reklámozni? Beck Zoli és a Zsolnay Színház önmagában húzónév, ujjongunk mi magunktól is. Beck Zoli önálló szerzői estjére február 28-án, a Zsolnay Negyed E78-as termében kerül sor.
A KSH előzetes adatai szerint hazánkban „esküvőboom” volt tavaly: szeptember végéig többen kötötték össze életüket, mint 2018-ban az egész évben, ami soha nem látott emelkedés az elmúlt három évtizedben. Mi lehet ennek az oka? Újra hiszünk a házasság intézményében, vagy csak a Babaváró Hitel tíz millió forintja kell mindenkinek?
A párok növekvő elhatározását a KSH adatai is tükrözik. Hazánkban a 1970-es évek közepétől csökkent azok száma, akik hivatalosan összekötötték az életüket. Az évtizedeken át tartó csökkenés 2010 után fordulatot vett, a házasságkötések száma 2010 és 2016 között közel a másfélszeresére emelkedett. Míg 2010-ben 36 ezren járultak az anyakönyvvezető elé, addig tavaly novemberig már 62 ezer pár mondta ki a boldogító igent. Figyelembe véve az átlagértékeket, a KSH becslése szerint 2019-ben akár a 64 ezres számot is átléphette a frigyre lépők száma, amire közel harminc éve nem volt példa.
Aktívabbak a férfiak
Magyarországon 2018-ban a házasodó férfiak átlagos életkora mintegy 3 évvel volt magasabb a nőkénél, átlagosan a férfiak 36,6, a nők 33,5 évesen álltak anyakönyvvezető elé.
Az első házasságkötés ennél fiatalabb korban történik, a nők átlagosan 30,1, a férfiak 32,8 éves korukban mondták ki a boldogító igent. Az először házasulók átlagos életkora 1990 óta mindkét nem esetén több mint 8 évet emelkedett.
A számokból az is látszik, hogy az első házasságot kötő férfiak és nők száma eltér egymástól, gyakoribb, hogy újraházasodó férfi vesz el korábban még házasságban nem élő nőt.
Egyre biztosabban és
visszavonhatatlanul „beeszi” magát az életünkbe a kovász, ami csak a mai fiataloknak
újdonság. A technikának ugyanis több ezer éves hagyománya van, és mondanunk sem
kell: jóval egészségesebb verziója a kenyérkészítésnek. Váczi Gergelyt, a pécsi
Orma Gerilla Pékség vezetőjét kérdeztük a kovászolásról.
Egyre több helyen kapható kovászos kenyér, mely ízében, állagában és minden molekulájában más élményt nyújt, mint az élesztős társaik. Csak hogy néhányat említsünk a teljesség igénye nélkül, a P’artisan Caféban, a Mandala Étteremben és a Nagyi boltjában is lehet kapni az ízletes kenyerekből. De mi is az a kovász? És hogy tornázta magát vissza a feledés homályából?
Váczi Gergely, a pécsi Orma Gerilla Pékség vezetője szerint globális trendről van szó. Szerinte szépen lassan ráébredünk mennyire elidegenedtünk a világtól, amelyben élünk. Ennek a felismerésnek köszönhetően átlátjuk a fogyasztói társadalmat mozgató ipari, profitorientált érdekek hálóját, és lassan de biztosan visszatérünk a minőségi élethez.
A P’artisan caféban minden hétvégén lehet kapni az Orma Gerilla Pékség kovászos kenyereiből készült szendvicsekből
– A gasztronómiában ennek a felfogásnak a lenyomata többek közt az úgynevezett farm to table felfogás (a farmról egyenesen az asztalra). A kifejezés annyit tesz, hogy helyi, jó minőségű alapanyagokat vásárolunk kistermelőktől – fogalmaz a pék.
A kovászos technika is egyfajta visszatérés a normalitáshoz. Több ezer éves múltja után, száz év alatt szinte teljesen kikopott a köztudatból. Jól mutatja ezt, hogy jelenleg a pékképzés tananyaga szerint a kovász, élesztős előtészta, ami nagyon távol áll a valóságtól.
Mi is az a kovász?
– A kovász nem más, mint tejsavbaktériumok és vadélesztő gombák szimbiotikus kapcsolata egy tápanyagdús közegben – ami a liszt és a víz. A kelesztési folyamatban a gabonákban lévő nagy szénhidrátláncok aprózódnak, így sokkal könnyebben lesz emészthető. Továbbá a glutén struktúrája is megváltozik. A tészta pH-ja savas irányba mozdul, aminek köszönhetően a káros mikroorganizmusok elhalnak. Ennek köszönhető például, hogy a kovászos kenyér nem penészedik. A folyamatban emellett keletkeznek antioxidánsok, probiotikumok és még sorolhatnám – magyarázza Váczi Gergely.
Hozzáteszi, hogy az élesztős kenyérben ez a komplex folyamat nem megy végbe. Nem is beszélve az iparilag előállított kenyérről, amiben nem csak élesztő van, hanem rengeteg adalék. Nehéz lenne olyan péksüteményt találni, amiben nincs például szójalecitin. A kelési folyamat egyébként 8-20 órát is igénybe vehet, szemben az ipari másfél órás átlaggal.
Váczi Gergely, a pécsi Orma Gerilla Pékség vezetője
Minél idősebb a
kovász, annál nemesebb az íze
Az akár száz éves kovászok különlegessége nem csak abban áll, hogy valaki ennyi ideig folyamatosan „gondozta”. Bizonyított, hogy a kovász összetétele, ennyi idő alatt sokat változik. Mondhatjuk úgy is, hogy egymáshoz csiszolódnak a résztvevők. A pék szerint ez a kenyér ízben is megmutatkozik. De nem feltétlenül kell mindenkinek több százéves kovásszal dolgoznia. Egy frissen indított, 9 napos kovász is tökéletesen megkeleszti a tésztát.
– 50-100 éve a ma sokakat sújtó gasztroenterológiai betegségekről – mint például a gluténérzékenység – hírből sem halottak az emberek. A prevenció mindig sokkal olcsóbb, mint a bekövetkezett problémát kezelni – zárja a szakember.
Nem véletlen tartanak itt Vince-patak Regattát a gyerekeknek - egy évben egyszer itt "hajóznak" a kicsik
A kis kalózok nagy örömére idén június 5-6-án ismét megvalósul az év egyik legmókásabb családi programja. A Vince Parak Regatta versenyzői a megduzzasztott Tettye-patak hullámain szállhatnak egymással versenybe.
A Papír Panír nevű csapatnak, a Biokom Nonprofit Kft.-nek és a Tettye Forrásház Zrt.-nek köszönhetően június első hétvégéjén újra gyermekkacajjal telik meg a Vince utca. A kreatív ötletgazdák ugyanis papírhajó-versenyt szerveznek a Tettye-pataknál, melyre valamennyi pécsi gyermek nevezhet saját készítésű papírhajójával.
A tervek szerint június 5-e lesz az óvodás és kisiskolás nevezők, június 6-a pedig a kisebb-nagyobb méretű, és formájú családok versenynapja. Ahogy az elmúlt két esztendőben, idén is cserző-sprint, kalóz-kacskakör és portulok-verseny kategóriákban indulhatnak a saját kezűleg gyártott papírhajóikkal az érdeklődők.
A Schmidt Mária hatókörébe tartozó XXI. Század Intézet forgatott egy dokumentumfilm sorozatot a rendszerváltásról és ennek egyik epizódjában készítettek interjút a témáról Páva Zsolttal is. Ezt a napokban töltötték fel a Youtube-ra, mi is ott akadtunk rá.
Pécs ex-polgármestere azon kevés politikusok egyike az országban, akik nem csak részesei, alakítói voltak a rendszerváltásnak és belekóstoltak a demokratikus politizálásba, hanem benne is maradtak évtizedeken át. (Ilyen karakter még például Nagy Csaba egykori pécsi fideszes alpolgármester is, jelenlegi országgyűlési képviselő – a szerk.)
Akit csak egy kicsit is érdekel a pécsi múlt, a diktatúra évei és az abból való kimászás időszaka, na meg persze a Páva család történetei, annak érdemes megnéznie ezt a riportot.
Budapest, 2020. február 16.
Orbán Viktor miniszterelnök hagyományos évértékelõ beszédét tartja a Várkert Bazárban 2020. február 16-án.
MTI/Szigetváry Zsolt
Kivágtuk a szerintünk legjobb 2,5 percet a miniszterelnök minapi évértékelőjéből. Különösen formában volt Orbán: videóban mutatjuk, hogy mennyire.
Részletesen foglalkoztunk az egyelőre csak igen kevés tényszerű információt megvillantó, májusban esedékes Pécs Pride 2020-al, ami nem is csak egy melegfelvonulás lesz valójában. Ennek ellenére már csaknem 8500 pécsit idegesített fel a Pécs Pride híre, akik ezt aláírásukkal is megerősítették egy petícióban. Most ez ellen a petíció ellen indítottak petíciót a Kétfarkú Kutyapárt passzivistái.
„Diverse Youth Network szervezése ellen, egy pécsi édesapa gyerekeinek támogatásával, emberjogi köntösbe csomagolva próbálnak másokat megbotránkoztató, LMBTQ gyűlölő petíciót aláiratni „Nemet mondok a PÉCS PRIDE-ra…!” néven. Ne hagyjuk szó nélkül, emeljük fel a hangunkat az ellen, hogy egy több ezer éves történelmi városban, a gyermekek és családok szeme láttára tiltakozzanak a nyitott eszmei érdekekkel szemben! Miért akarnak egy felvonulás ellen tiltakozó tömeget gyerekeknek mutogatni?
Ez nem szolgálja a jószándékú melegek érdekeit, sőt nekik árt a legtöbbet. Ha a Pécs Pride ekkora ingyen reklámot kap, a végén még a bujkálásnak sem lesz értelme! Ne akarjanak a nemzetiségekre, vallási felekezetekre hivatkozva, ki tudja milyen politikai háttér érdekében több frusztrált embert befolyásolni! Pécs befogadó város, itt békében élhet bárki, nincs szükség a feszültségkeltésre. Nem a hetero emberekkel van probléma, hanem a felesleges irigykedésekkel!”
– írták felhívásukban.
Még korai szakaszban tartanak, ugyanis cikkünk írásának pillanatában alig 70-en írták alá az ellen-petíciót.
Február 28-án, Beck Zoli önálló estjével indul újra a Zsolnay Színház, másfél éves szünet után. Mint megtudtuk, a színház megálmodója és programszervezője, Kiss Mónika döntött úgy, hogy ott veszi fel a fonalat, ahol másfél évvel ezelőtt letette.
Lokálpatrióták, színházkedvelők és kultúrafogyasztók nagy örömére újraindul a Zsolnay Színház! A hat éves múltra visszatekintő alternatív színtér 2018 tavaszán nagy űrt hagyott maga után a pécsiek szívében. A teátrum védőszentje azonban alászállt Sopianéban, és meghozta a hírt Facebookon: Zsolnay Színház Reloaded! Az újraindulásban a szentek mellett persze Kiss Mónikának is van szerepe. Hiszen a színház megálmodója és programszervezője döntött úgy, hogy ott veszi fel a fonalat, ahol másfél évvel ezelőtt letette.
A mindennemű beharangozástól mentes újraindulást ráadásul a 30Y frontemberének neve fémjelezi. Minek reklámozni? Beck Zoli és a Zsolnay Színház önmagában húzónév, ujjongunk mi magunktól is. Beck Zoli önálló szerzői estjére február 28-án, a Zsolnay Negyed E78-as termében kerül sor.
A KSH előzetes adatai szerint hazánkban „esküvőboom” volt tavaly: szeptember végéig többen kötötték össze életüket, mint 2018-ban az egész évben, ami soha nem látott emelkedés az elmúlt három évtizedben. Mi lehet ennek az oka? Újra hiszünk a házasság intézményében, vagy csak a Babaváró Hitel tíz millió forintja kell mindenkinek?
A párok növekvő elhatározását a KSH adatai is tükrözik. Hazánkban a 1970-es évek közepétől csökkent azok száma, akik hivatalosan összekötötték az életüket. Az évtizedeken át tartó csökkenés 2010 után fordulatot vett, a házasságkötések száma 2010 és 2016 között közel a másfélszeresére emelkedett. Míg 2010-ben 36 ezren járultak az anyakönyvvezető elé, addig tavaly novemberig már 62 ezer pár mondta ki a boldogító igent. Figyelembe véve az átlagértékeket, a KSH becslése szerint 2019-ben akár a 64 ezres számot is átléphette a frigyre lépők száma, amire közel harminc éve nem volt példa.
Aktívabbak a férfiak
Magyarországon 2018-ban a házasodó férfiak átlagos életkora mintegy 3 évvel volt magasabb a nőkénél, átlagosan a férfiak 36,6, a nők 33,5 évesen álltak anyakönyvvezető elé.
Az első házasságkötés ennél fiatalabb korban történik, a nők átlagosan 30,1, a férfiak 32,8 éves korukban mondták ki a boldogító igent. Az először házasulók átlagos életkora 1990 óta mindkét nem esetén több mint 8 évet emelkedett.
A számokból az is látszik, hogy az első házasságot kötő férfiak és nők száma eltér egymástól, gyakoribb, hogy újraházasodó férfi vesz el korábban még házasságban nem élő nőt.
Egyre biztosabban és
visszavonhatatlanul „beeszi” magát az életünkbe a kovász, ami csak a mai fiataloknak
újdonság. A technikának ugyanis több ezer éves hagyománya van, és mondanunk sem
kell: jóval egészségesebb verziója a kenyérkészítésnek. Váczi Gergelyt, a pécsi
Orma Gerilla Pékség vezetőjét kérdeztük a kovászolásról.
Egyre több helyen kapható kovászos kenyér, mely ízében, állagában és minden molekulájában más élményt nyújt, mint az élesztős társaik. Csak hogy néhányat említsünk a teljesség igénye nélkül, a P’artisan Caféban, a Mandala Étteremben és a Nagyi boltjában is lehet kapni az ízletes kenyerekből. De mi is az a kovász? És hogy tornázta magát vissza a feledés homályából?
Váczi Gergely, a pécsi Orma Gerilla Pékség vezetője szerint globális trendről van szó. Szerinte szépen lassan ráébredünk mennyire elidegenedtünk a világtól, amelyben élünk. Ennek a felismerésnek köszönhetően átlátjuk a fogyasztói társadalmat mozgató ipari, profitorientált érdekek hálóját, és lassan de biztosan visszatérünk a minőségi élethez.
A P’artisan caféban minden hétvégén lehet kapni az Orma Gerilla Pékség kovászos kenyereiből készült szendvicsekből
– A gasztronómiában ennek a felfogásnak a lenyomata többek közt az úgynevezett farm to table felfogás (a farmról egyenesen az asztalra). A kifejezés annyit tesz, hogy helyi, jó minőségű alapanyagokat vásárolunk kistermelőktől – fogalmaz a pék.
A kovászos technika is egyfajta visszatérés a normalitáshoz. Több ezer éves múltja után, száz év alatt szinte teljesen kikopott a köztudatból. Jól mutatja ezt, hogy jelenleg a pékképzés tananyaga szerint a kovász, élesztős előtészta, ami nagyon távol áll a valóságtól.
Mi is az a kovász?
– A kovász nem más, mint tejsavbaktériumok és vadélesztő gombák szimbiotikus kapcsolata egy tápanyagdús közegben – ami a liszt és a víz. A kelesztési folyamatban a gabonákban lévő nagy szénhidrátláncok aprózódnak, így sokkal könnyebben lesz emészthető. Továbbá a glutén struktúrája is megváltozik. A tészta pH-ja savas irányba mozdul, aminek köszönhetően a káros mikroorganizmusok elhalnak. Ennek köszönhető például, hogy a kovászos kenyér nem penészedik. A folyamatban emellett keletkeznek antioxidánsok, probiotikumok és még sorolhatnám – magyarázza Váczi Gergely.
Hozzáteszi, hogy az élesztős kenyérben ez a komplex folyamat nem megy végbe. Nem is beszélve az iparilag előállított kenyérről, amiben nem csak élesztő van, hanem rengeteg adalék. Nehéz lenne olyan péksüteményt találni, amiben nincs például szójalecitin. A kelési folyamat egyébként 8-20 órát is igénybe vehet, szemben az ipari másfél órás átlaggal.
Váczi Gergely, a pécsi Orma Gerilla Pékség vezetője
Minél idősebb a
kovász, annál nemesebb az íze
Az akár száz éves kovászok különlegessége nem csak abban áll, hogy valaki ennyi ideig folyamatosan „gondozta”. Bizonyított, hogy a kovász összetétele, ennyi idő alatt sokat változik. Mondhatjuk úgy is, hogy egymáshoz csiszolódnak a résztvevők. A pék szerint ez a kenyér ízben is megmutatkozik. De nem feltétlenül kell mindenkinek több százéves kovásszal dolgoznia. Egy frissen indított, 9 napos kovász is tökéletesen megkeleszti a tésztát.
– 50-100 éve a ma sokakat sújtó gasztroenterológiai betegségekről – mint például a gluténérzékenység – hírből sem halottak az emberek. A prevenció mindig sokkal olcsóbb, mint a bekövetkezett problémát kezelni – zárja a szakember.
