Elsősorban nem politikai, hanem más okai vannak annak, hogy Pécsen nem épült eddig például egy BMW, de most már egy vakcinagyár sem.
Elsőként a Pécs Aktuál írta meg, hogy nem Pécsen, hanem Debrecenben épülhet fel az a koronavírus ellenszerét is előállítani akaró vakcinagyár, amelyről még Péterffy Attila beszélt áprilisban. A Debreceni Egyetem rektorával aláírt ugyanis egy erről szóló együttműködést az EMMI minisztere: Kásler Miklós pénteken.
A hír sokakat kiakasztott, többen a polgármestert kezdték hibáztatni az utóbbi hetek kormányt kritizáló kijelentései miatt; mások pedig úgy vélték: ez egy újabb bosszú a pécsi városvezetés ellen! Vélhetően egyik sem igaz azonban.
Mindjárt mutatjuk, hogy miért nem.
Az egyik szemük sír, a másik nevet
A debreceni vakcinagyár híre persze nem csak az átlag pécsieknél verte ki a biztosítékot, de a helyi ellenzéknél is. A Fidesz frakcióvezetője a következőket írta ki a közösségi oldalára:
„Az egyik szemem sír, a másik nevet!
Örülök annak, hogy Magyarországon épülhet meg a koronavírus elleni vakcinagyár, hogy ne mások mondják meg, mennyit fizessenek a magyarok a védettségért.
Nem örülök viszont annak, hogy ennek nem Pécs ad majd otthont. Hiszen városunkban minden adott lenne hozzá!
Szakértelem, tudás, egyetem, szakmai utánpótlás. Nem véletlenül egy pécsi professzor irányítja a járvány elleni országos küzdelmet és az oltóanyag-kutatást.
Nem tudom, hogy jutott-e ideje Péterffy Attilának a két hónapnyi, szüntelen kormány-ócsárlás, durcás kisfiúként való viselkedés és másra mutogatás közepette arra, hogy erről a vakcinagyárról bárkivel érdemben is egyeztessen, vagy legalább ezt megpróbálja, netán jelezze hivatalosan.
Utána fogok nézni, ezt megígérem”
– jelezte a posztja végén Csizmadia Péter (képünkön).
Évek óta folyik a gyár előkészítése
Káslerék pénteki sajtótájékoztatóján kiderült, hogy
a Debreceni Egyetem évek óta dolgozik a hazai oltóanyaggyártás megvalósításán, előkészületek vannak az infrastruktúra kiépítésére.
Az is elhangzott, hogy „az egyetem – ipari partnereivel – azért vállalkozott egy nemzeti oltóanyaggyár létrehozására, mert az elmúlt években egy sajátos rutint szerzett az iparági szereplőkkel való együttműködésben.”
Pécs igazi hátránya: le kellene győzni a természetet
A pécsi polgármestert védő oldal és sajtó érvei szerint Pécs nem csak ezt a meccset veszítette el, hanem már sok ilyen mérkőzést elbukott az elmúlt években, például a BMW gyárat is. Mert „nem volt elég lobbiereje” a városnak; „gyengék voltak a fideszes potentátok” helyben, stb. Hogy ez mennyire „vágyvezérelt” kijelentés, esetleg szándékos csúsztatás, és mennyiben tartalmaz igazságokat, arra csak tippjeink vannak.
Szakemberek egybehangzó véleménye szerint azonban Pécs igazi hátránya földrajzi adottságaiból ered.
Nincs ugyanis a város tulajdonában megfelelő méretű, több száz hektáros sík terület,
ahová például egy akkora üzem, mint mondjuk egy BMW, be tudna rendezkedni, vagy egyáltalán elgondolkodhatna egy ilyen léptékű beruházáson. (Az autógyár 400 hektáros területen épül Debrecenben.)
Pécsett két ipari park van, de az egyik évek óta tele van; a másik: Déli Ipari Park pedig nem az önkormányzaté többségében és a terület már részben foglalt is.
Pécs bővített volna, de…
Bár voltak arra irányuló elképzelések és tervek, egyebek mellett a Modern Városok Program segítségével, hogy Pécs bővítené az ipari területeit, ez elsősorban földrajzi és geológiai okokból hiúsult meg, utána pedig a régi városvezetésnek mennie kellett és jött az új.
Kiderült ugyanis, hogy amerre Pécs korábban elképzelte az iparterületek bővítését, vagyis a Nyugati Ipari út környékén, az egy hatalmas vízbázis, vízgyűjtő terület, és annyi pénzbe kerülne „legyőzni a természetet” és kialakítani a megfelelően sík, közművesíthető, és megfelelő infrastruktúrával ellátható területet, hogy az önmagában sok tízmilliárdos tétel is lehetne, amit a városnak kellene állnia. (Hiszen a beruházó „kész”, üres és sík területet akar, nem fog még hegyet elhordani, vagy mocsarat lecsapolni csak azért, hogy Pécsre jöjjön.)
Tehát Pécs igazi hátránya ipari szempontból a közigazgatási határai, a Mecsek, és a hegyről leszivárgó, hatalmas mennyiségű víz.
Ezt kell tehát áthidalni, mielőtt valaki komolyabb, több száz hektáros gyárat akar Pécsre álmodni.
Nem véletlenül helyezett emiatt nagyobb hangsúlyt az előző városvezetés a „kisebb” területi igényű cégekre, amelyeket be tudott költöztetni a pécsi belvárosi irodaházakba, vagy a „kicsi” ipari parkokba. Ezekből tíz új is megtelepedett Pécsen az elmúlt években egyébként, mint például: a FOSS, a Harman, a Viessman, az ITSH, a Magnus Aircraft, a Hanon, a Warema, a Terrán, Thyssenkrupp, de a BAT is új gyárat épített a meglévő üzeme mellé.
A vakcinagyár viszont nem BMW
Mindezek ellenére jogosnak tűnik a kérdés, hogy Pécs miért nem került szóba (?), szóba került-e egyáltalán (?), miért esett el (?) egy olyan üzemtől, amely nem betanított munkásokra épít elsősorban, hanem a tudásra. Ez utóbbi pedig kétséget kizáróan megvan a városban és a PTE miatt az utánpótlás is rendelkezésre állna szinte bármilyen területen.
Mi is utána fogunk nézni ezeknek a kérdéseknek, és ha találunk valami érdekeset, mindenképpen megírjuk majd.
