Kínáról írt, de üzent a Fudanról is Orbán Viktor?

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Kőkemény politikai téma lett Magyarországon Kína és a kínai kapcsolatok, illetve a Fudan Egyetem tervezett budapesti kampusza is.

A kormány ellenzéke hetek óta csak fújja a Fudan ügyét, Magyarország eladósításáról beszélnek, és kommunistákkal parolázó Orbán Viktorról értekeznek; miközben a jobboldal előrántotta Gyurcsány Ferenc kínai barátkozását 2005-2007-ból, mert szerintük

Gyurcsány Ferenc 2007-ben még könyörgött, hogy telepítsenek Magyarországra egyetemi campust. Ennek érdekében mindent be is vetettek, még a feleségét is elküldte, hogy vigyen ajándékot 150 ezer amerikai dollár értékben orvosi monitorokat és berendezéseket a Fudan Egyetemnek”. 

Itt nem volt megállás, mert Medgyessy Péter Kína-barát szavaira is emlékeztettek 2004-ből és Tóth Bertalan MSZP társelnök kínai pártútjára 2009-ből, illetve legújabban belengették egy esetleges népszavazás ötletét is a kínai egyetemmel kapcsolatban – ez utóbbit már Gulyás Gergely tette meg.

Kína nem csak itthon, de Európában is politikai téma.

Orbán visszaszólt

“Meg kell szüntetni a tagállami vétó lehetőségét az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában – szögezte Heiko Maas német külügyminiszter hétfőn, az általa vezetett tárca 19. nagyköveti konferenciáját megnyitó beszédében Berlinben. Heiko Maas hangsúlyozta, hogy Németország nem kíván új hidegháborút, de úgy véli,

SZOROSABBRA KELL FONNI A LIBERÁLIS DEMOKRÁCIÁK SZÖVETSÉGÉT, ÉS ÉSZRE KELL VENNI, AMIKOR „MÁSOK” MEGKÉRDŐJELEZIK EZT A FAJTA BERENDEZKEDÉST, PÉLDÁUL AZZAL, HOGY „A RENDSZEREK KÖZÖTTI VERSENGÉSSÉ STILIZÁLJÁK A MASZK- VAGY VAKCINASZÁLLÍTÁSOKAT”.

Az indoklás szerint az EU-nak már így is túl sok vitája van Kínával.

A német külügyminiszter kimondatlanul, de egyértelműen Magyarországra és az Orbán-kormány kínai és orosz kapcsolataira utalt – írja az Index.

Budapest ugyanis korábban megvétózta a Kínát a hongkongi szabadságjogok megsértése miatt elítélő nyilatkozatot, megtorpedózta a legutóbbi gázai–izraeli konfliktusról szóló uniós álláspontot, valamint ellenezte a kínai tisztviselők elleni EU-szankciókat Hszincsiang-ügyben. 

Most azonban tollat ragadott Orbán Viktor, és megírta 9. szamizdatát. Ebben keményen visszaszólt a balos német politikusnak, de meg is indokolta, hogy a kormány miért vétózik kínai ügyekben.

“Az európai baloldal, élén a német baloldallal ismét minősíthetetlen hangon támadja Magyarországot. Most azért, mert nem volt hajlandó egy politikai súlyt és komolyságot nélkülöző közös nyilatkozatot aláírni Hongkong ügyében. Így volt, s ha százszor terjesztik is be újra, századszorra is ez lesz az eredménye” – kezdi a magyar miniszterelnök.

“Magyarország álláspontja szerint véget kell vetni annak a brüsszeli gyakorlatnak, amely nyilatkozatok fabrikálásában és lobogtatásában merül ki. Megértjük, ha bármely tagország hazai, belpolitikai okokból egy olyan papírt akar felmutatni, amin az EU logója látható. De ennek is van határa. Az utóbbi években ez a belpolitikailag motivált, közös külpolitika oda vezetett, hogy az Európai Unió külpolitikája nevetségessé vált. Ha nyolc közös nyilatkozatunkat söpörték eddig félre – és Kína esetében ez történt –, a kilencedik is gúnykacajt vált ki. Szánalmas papírtigriseknek látszunk, és következmény nélküli nyilatkozataink után rajtunk nevet a világ” – véli Orbán. Szerinte “ideje volna, hogy a nyilatkozattermelő külpolitikai bürokraták helyett végre Európa valódi vezetői, a külpolitika valódi formálói, vagyis az állam- és kormányfők kézbe vegyék a nagy stratégiai kérdéseket, ahogyan ez legutóbb az Európai Tanács ülésén Oroszország esetében történt”.

Ami Európa Kína-politikáját illeti, véleményünk szerint meg kell előzni, hogy újra hidegháborús politika és kultúra alakuljon ki a világpolitikában. A hidegháború újraindítása ellentétes Európa, Közép-Európa és Magyarország érdekeivel is.

“Nekünk fejlődésre, zöld és digitális fejlődésre van szükségünk. Együttműködésre, beruházásokra, kereskedelmi és kulturális-tudományos kapcsolatokra van szükségünk, nem pedig bojkottokra, szankciókra, leckéztetésre és kioktatásra”

– magyarázza Orbán Viktor, és ez utóbbi kijelentést könnyen lehet érteni az itthoni, Fudan Egyetem körül kialakult vitára is.

“Magyarország, ahogyan eddig is, úgy a jövőben is mindent megtesz a nemzetközi együttműködés fejlesztése érdekében. Az Európai Unió alapszerződéseiben garantált jogainkkal élni fogunk, a lojális együttműködés elve szerint járunk el, és Európa külpolitikai súlyának és tekintélyének helyreállításáért fogunk dolgozni. Támogatjuk az Európa stratégiai szuverenitásának és autonómiájának kialakítását célzó kezdeményezéseket. Ehhez először is meg kell fékeznünk az európai baloldal külpolitikai ámokfutását” – zárta írását a miniszterelnök.

Előző sztori

Csak egyenesen: nem térdel le a BLM-mozgalom előtt a magyar fociválogatott

Következő sztori

Furcsa csatt: pofon vágták a francia elnököt!

Pécs Aktuál rádió
PécsFM rádió
I Love Pécs rádió
Rádió 1