Amint arról beszámoltunk, Dobrev Klára miatt megszakította a pécsi Közgyűlést Péterffy Attila, és elment tiszteletét tenni a DK árnyékminiszterelnöke előtt. A képviselők egy része felháborodott az akció miatt, szerintük ugyanis méltatlan, hogy a pécsi polgármester
„személyes politikai karrierjének túlélése érdekében hajbókolni megy a DK-hoz, és eközben nem azzal foglalkozik, amiért megválasztották.”
Lapunk megkérdezte a pécsi jegyzőt, aki a Polgármesteri Hivatal vezetője és a törvényesség őre, hogy sértett-e azzal bármilyen szabályát Péterffy Attila, hogy nem közfeladatai, hanem egy magánprogram miatt szakította félbe a Közgyűlést.
Nem gond?
Dr. Lovász István jegyő alapos választ adott. Mint közölte, „a helyi önkormányzatok működésének szervezeti kereteit és rendjét, néhány garanciális szabályon túl, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv) keretjelleggel szabályozza. Az Mötv. 45. § úgy rendelkezik, hogy a képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A rendelkezésből következik, hogy a képviselő-testület elnöke a polgármester, így az ülés összehívásán túl az ülés vezetésének a joga és kötelezettsége is a őt illeti. Az ülésvezetés jogkörének terjedelméről az Mötv. nem rendelkezik, így – többek között – a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről, valamint az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről a helyi sajátosságoknak megfelelő részletszabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdése c) és d) pontjában biztosított felhatalmazás alapján az önkormányzatok képviselő-testületei szervezeti és működési szabályzatukban rendeznek”.
„Az említett törvényi felhatalmazás alapján Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2019. (XI. 15.) önkormányzati rendelete (SZMSZ) 8. fejezete szól a Közgyűlés elnökének jogköreiről, ezen belül a 19. §-a az elnök ülésvezetési hatásköreiről, részletezve annak tartalmát. Az SZMSZ 19. § (1) bekezdés a) pontja értelmében „az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése az elnök hatáskörébe tartozik.” A szünet elrendelésével összefüggésben az SZMSZ – a 12. § (3) bekezdésén túl, mely szerint a meghívóban fel kell tüntetni az ebédszünet időpontját, amennyiben arra sor kerül – további részletszabályokat nem tartalmaz.
Annak elrendelése tehát a Polgármester részéről nem kötött indokoláshoz, illetve az elrendelésre okot adó körülmények tekintetében szűkítést, konkretizálást a normaszöveg nem tartalmaz”
– részletezte a jegyző.
A képviselő-testületi döntések meghozatalának lényege és egyúttal előfeltétele az eltérő álláspontok, vélemények ütköztetése, a benyújtott előterjesztések mellett, illetve ellen szóló érvek, indokok ismertetése. Ebből adódóan a képviselő-testületi üléseken hosszan tartó viták is kialakulhatnak, melyek között indokolt szünetek (közkeletű szóhasználattal: „technikai” szünet) elrendelése, amelyek nem egy esetben hosszabb ideig tartanak, akár az előre eltervezettnél. A 2023. február 21-én megtartott Közgyűlés összesen „bruttó” 12 óra 28 perc hosszan tartott, mely idő alatt összesen 3 szünet elrendelésére került sor. A jegyzőkönyvezést technikai szempontból elősegítő ún. mikrotext programból kinyert adatok szerint a Közgyűlés „érdemi” időszaka – amely leiratot tartalmaz – 9 óra 35 perc volt. A számokból látható, hogy nettó tárgyalási és a bruttó ülésezési idő hozzávetőlegesen, nagyságrendileg olyan viszonyban áll egymással, mint az általános munkaügyi szabályok szerint a munkaidő a munkaközi szünetekkel, hiszen több, mint fél napon át tartó tárgyalás – már csak magyarázatot nem igénylő emberi tényezők okán – sem képzelhető el megszakítás nélküli, folyamatos munkarendben” – magyarázta.
„Az SZMSZ konkrét előírást arra vonatkozóan nem tartalmaz, hogy a ‘technikai’ szünetet mennyi időnként kell, vagy lehet elrendelni. 2023. február 21-én először a 3. napirendi pont után 11.01-től került szünet elrendelésre, majd a 12. napirendi pont után 13.23-tól és végül 15.40-től, mely beosztás egyébként hozzávetőlegesen megfelel a bevett ülésezési gyakorlatnak, mely szerint egy sok napirendes hosszúra nyúló ülés esetén (legalább) egy délelőtti és egy délutáni szünet között a testület szokásosan ebédszünetet is tart” – tette hozzá Lovász István.
„A fentiek alapján látható, hogy a szünet elrendelésére az SZMSZ szerint az ülésvezető elnök rendelkezik hatáskörrel, annak nem kell szoros összefüggésben állni a Polgármester egyik vagy másik törvényben nevesített feladatával, a szünet elrendelésére okot adó körülményt pedig nem szükséges külön nevesíteni, bejelenteni”
– foglalta össze röviden. Hozzátette még, hogy „az SzMSz által a frakcióvezető(k) számára szintén biztosított, szünetelrendelés iránti kezdeményezési jog sem kötött konkrét indokhoz.”
Miért volt ez fontos?
Az egy sokkal érdekesebb kérdés, hogy Péterffy Attila miért tartotta fontosnak, hogy megjelenjen a pártpolitikai eseményen, méghozzá az első sorban ülve, úgy, hogy érkezését fel is konferálták nyilvánosan a helyszínen.
Ezt igyekszünk szakértőkkel megfejteni hamarosan, egy önálló cikkben.
