Az Országgyűlés a szokásos bohózat után végül elfogadta (a Fidesz-KDNP + Mi Hazánk szavazataival) „A koronavírus elleni védekezésről” nevet viselő törvényt, amit az ellenzék csak „felhatalmazási törvénynek” nevez, mert Hitlert a „felhatalmazási törvény” emelte korlátlan hatalomba anno. Megmutatjuk, miről is szól valójában a törvény.
Az „igazi” felhatalmazási törvény (Ermächtigungsgesetz; teljes nevén Törvény a nép és a birodalom ínségének megszüntetésére, Gesetz zur Behebung der Not von Volk und Reich) a német birodalmi alkotmányt módosító 1933.03.24-i törvény. Az alkotmánymódosítás felhatalmazza a birodalmi kormányt arra, hogy törvényeket alkosson. A törvény eredetileg csak négy évig volt érvényes, de azt azután a Reichstag még két ízben meghosszabbította, majd 1943-ban Hitler rendeletben határozatlan idejűre változtatta, így az a nemzetiszocialista rendszer bukásáig érvényben maradt. A felhatalmazási törvény elfogadása utáni tizenkét évben a Reichstag mindössze hét törvényt alkotott, melyek közül kettő éppen a felhatalmazási törvény hatályának meghosszabbítására vonatkozott.
Semmi extra?
Az egy hetes szájkarate után elfogadott törvény tulajdonképpen semmi különöset nem tartalmaz, amit ne tudott volna egyébként is megtenni a kormány. Ugyanis Orbán Viktor kormánya harmadszori kétharmaddal irányíthatja az országot.
Sokan, sokféleképpen „elemezték” már azt, hogy mégis mi szükség volt a csaknem egy hétig tartó „ bohózatra”, ahol az ellenzék megint „hazaáruló” lett, a kormány pedig a haza „védelmezője”, vagy fordítva: diktátor vs. védelmezők. Nagyon úgy néz ki azonban, hogy az ellenzék újra belesétált Orbán csapdájába, ahogy ezt Török Gábor politológustól Schiffer Andrásig sok mérsékelt elemző alá is támasztotta.
A fő kérdésnek leginkább annak kellene lennie, hogy miért? Miért választotta az ellenzék újra a tiltakozás és Hitlerhez hasonlítás „fegyverét”, ahelyett, hogy meglepőt húzott volna: vagyis megszavazta volna azt, amit úgy is megcsinálhat a kormány? Ebben a veszélyhelyzetben ugyanis még a leginkább hardcore szavazóinak is simán eladhatta volna ezt a lépést, és a jobboldal sem tudott volna a megszokottnál is több politikai tőkét kovácsolni ebből az egyébként számukra win-win helyzetből.
De mi van a törvényben?
Lényegében rendeleti kormányzásra hatalmazza fel a kormányt, ugyanúgy, ahogy például Karácsony Gergelyt is a Főváros.
A törvény csak „a veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályokat állapítja meg”. A megszokottnál szélesebb jogköröket kap ehhez a kormány, de nem korlátlanul: „az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.”
Nagyon fontos kitétel a törvényben, hogy a kormány ezt a jogkörét – a szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – a Rendelet szerinti humánjárvány megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja a veszélyhelyzet végéig. (Hogy mikor ér véget a veszélyhelyzet, azt nem szabályozza a törvény, ám erre így reagált a miniszterelnök:
A törvény tartalmazza azt is, hogy a meghozott rendeletekről és intézkedésekről a kormánynak folyamatosan be kell számolnia az Országgyűlésnek, és megmarad az Alkotmánybíróság kontrollja is.
Stabil vezetés: Nem oszlathatja fel magát az önkormányzat
Fontos pontja a törvénynek, hogy politikai stabilitásra törekszik, és megtiltja például az időközi választásokat vagy azt, hogy az önkormányzatok feloszlassák önmagukat. Tehát ez például Pécs esetében azt jelenti, hogy akkor is Péterffy Attilának kell hivatalban maradnia és döntéseket hoznia a veszélyhelyzet végéig, ha netán elfáradna és le akarna mondani mondjuk a jövő héten. Nem mondhat le, nem mehet el, hanem dolgoznia kell tovább, ameddig el nem hárul a veszély.
Büntetik a kamu híreket, ezek terjesztőit és azokat, akik megszegik a korlátozások szabályait
A szigor nem nevezhető extrém terrornak egy rendkívüli válsághelyzetben, amelyben életek sokasága múlik azon, hogy kik mennyire tartják be a hatóságok szabályait. A törvény úgy rendelkezik, hogy
„Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Emiatt a paragrafus miatt akadt ki például a Magyar Újságírók Szövetsége, mert szerintük ezért „még kockázatosabbá válik az újságírói munka Magyarországon”.
A törvény ezzel szemben azzal indokolja ezt a szigorítást, hogy
„a szólásszabadság nem terjedhet ki a tudottan valótlan tények állítására, híresztelésére.”
Vagyis nyíltan hazudni és uszítani ezúttal nem lehet; eddig ugyanis kis túlzással „simán” lehetett: elég csak például jó néhány, szélsőséges politikai nézeteket valló blogra, Facebookos közösségre gondolni, vagy az egyes pártok által finanszírozott, radikális lapokra, csoportokra, amelyek rendre hangzatos címekkel és nem éppen tényszerű „hírekkel”, tartalmakkal, posztokkal operáltak és operálnak pro és kontra.
A törvény pontos szövege és részletes indoklása IDE KATTINTVA elérhető.
UPDATE: Gyors döntéshozatal
Az országgyűlési felhatalmazás nem korlátlan hatalmat jelent a kormánynak, hanem gyors döntéshozatalt – mondta Mráz Ágoston, a kormányközeli Nézőpont Csoport igazgatója kedd reggel azzal kapcsolatban, hogy a parlament hétfőn elfogadta a koronavírus-járvány elleni védekezésről szóló törvényt.
Mráz hangsúlyozta, a kormány döntéseit továbbra is felül lehet vizsgáltatni az Alkotmánybírósággal, ezért nem igaz, hogy a felhatalmazás korlátlan hatalmat biztosít.
Hozzátette, a törvényben az is szerepel, hogy a kormánynak folyamatosan tájékoztatni kell a parlamentet, tehát azt sem lehet mondani, hogy ezzel a jogszabállyal a demokrácia szenvedett volna csorbát.
