Mert "arcpirítóan hazug, és súlyosan sértő kijelentésre ragadtatta magát". Hoppál Péter szerint "a téma nem fekete-fehér".
Akopjan Nikogosz, a magyar Országgyűlés Örmény Nemzetiségi Szószólója bocsánatkérésre szólította fel Hoppál Péter fideszes képviselőt, aki nemrég lelkendezve számolt be a „felszabadított” Hegyi-Karabahban tett látogatásáról – vette észre a 24.hu.
A kormánypárti politikus nemrég járt Hegyi-Karabahban, amelyet 2020-ban foglalt vissza Azerbajdzsán Örményországtól, majd az azeri hadsereg blokád alá vette a régiót, így rengetegen menekültek el, ennek közvetkeztében Hegyi-Karabah csaknem elnéptelenedett.
Erre reagálva az Örmény Nemzetiségi Szószóló azt írta a Facebookon:
Őszintén meglep, hogy az alapvető tényismeretek hiányában, ilyen arcpirítóan hazug, és örmény felmenőkkel rendelkező magyar emberek ezrei számára súlyosan sértő kijelentésre ragadtathatja magát egy felelősnek gondolt parlamenti döntéshozó. A magyarországi örménység országgyűlési szószólójaként bizton állíthatom: közösségünk hisz abban, hogy a keresztény értékeink mellett hosszú évek óta konzekvensen, és – a sorozatos támadások ellenére is – nyíltan kiálló kormánypártok prominens tagja következmények nélkül nem törhet lándzsát a 21. század legsúlyosabb keresztényellenes etnikai tisztogatásának végrehajtói mellett
Akopjan Nikogosz hozzátette, Hoppál az azeriek etnikai tisztogatását nevezi felszabadításnak.
Az is Dr. Hoppál Péter tudatlanságáról árulkodik, amikor „1993-2020 közötti megszállásról” beszél. Hegyi-Karabahban, a nemzetközi régész és történész szakma tudományos konszenzusa szerint egyértelműen bizonyítottan, több mint kétezer éve folyamatosan éltek örmények. Egészen a 2023-as kiűzetésükig. A karabahi örmények nem megszállták a saját ősi szülőföldjüket, Hegyi-Karabahot, hanem megvédték függetlenségüket, melyet még az azerbajdzsáni SZSZK Szovjetuniótól való elszakadása előtt kikiáltottak, egy ügydöntő népszavazást követően, melynek lefolytatására az akkor hatályos törvények lehetőséget biztosítottak az autonómiát élvező régióban
– írta a szószóló, aki felhívta Hoppál figyelmét az azeriek által elkövetett pogromokra is, amelyek megelőzték a népszavazást. Végül hozzátette: „Dr. Hoppál Péter bocsánatkéréssel tartozik! Nemcsak a meggyalázott karabahi örményeknek, nemcsak az örmény gyökerekkel rendelkező magyaroknak, hanem minden kereszténynek, és minden, az emberi élet szentségét tisztelő embernek egyaránt. Emellett bocsánatkéréssel tartozik azon párttársai irányába is, akik az elmúlt évek során rengeteget tettek annak érdekében, hogy a magyar és az örmény nép megromlott kapcsolatai végre helyreálljanak. Az ő erőfeszítéseiket is arcon köpte Dr. Hoppál Péter, a meggondolatlan és súlyosan sértő megjegyzéseivel.
Hoppál: a téma nem fekete-fehér
A Telex megkeresésére Hoppál Péter hangsúlyozta, hogy bejegyzését update-elte, és a frissítést egyeztette Azbej Tristannal, a Külgazdasági- és külügyminisztérium üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program lebonyolításáért felelős államtitkárával is.
A frissítésben Hoppál Péter azt írta, hogy „Miközben Magyarország segít a Karabah menti térség (az 1993-ban az örmények által a karabahi területtel együtt elfoglalt pufferzónában található Soltanli település) újjáépítésében Azerbajdzsánnak, aközben az elmúlt évtizedben a Hungary Helps Program az örmény keresztényeknek folyamatos segítséget nyújt nem csupán a Karabah visszafoglalása elől áttelepülteknek, hanem egyházi humanitárius programokkal, a Közel-Keleten pedig a szíriai és az iraki háború, valamint a libanoni gazdasági válság által sújtott örmény keresztények is számíthattak ránk. Ezek a támogatások hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország és Örményország 2022-ben ismét felvegye egymással a diplomáciai kapcsolatot. (…)” Hozzátette, hogy a kiegyensúlyozott diplomáciának ez a lényege, „nem úgy, mint az e poszt alatt megjelent, tiltott és törölt fröcsögő Tiszás rövidlátó kommentelők (…)”.
A képviselő a lapnak a bocsánatkérésre azt mondta, „a téma nem fekete-fehér, mindkét oldalról történtek atrocitások, és
ez kicsit hasonló történet, mint az izraeli-palesztin konfliktus, igazságot még az ENSZ sem tudott tenni az ügyben, bár egyértelműen elítélte az örmény bevonulást az azeri területekre, mert 1993-ban az örmények nemcsak a vitatott karabahi területet foglaltak el, hanem további két, örmények által nem lakott azeri megyét is, mintegy »pufferzónaként«. Mostanra ezen pufferzóna települései nagyrészt fel lettek perzselve.”
Hoppál Péter ezután részletesen beszélt a lapnak arról, hogy miközben Hegyi-Karabahból mintegy 100 ezer őshonos örmény távozott, addig 800 ezer azeri vált belső menekültté 1991 és 1994 között a környező örmények által elfoglalt azeri területekről.
„Tény, hogy az eredeti posztom kicsit egyoldalúnak, azeri szempontúnak tűnhetett, de mérlegeltem, és végül az azeri és az örmény fájdalmat és veszteségeket egyaránt megjelenítettem a végleges posztban, ami megfelel a jelenlegi magyar külügy által képviselt, kiegyensúlyozott diplomáciai iránynak” – mondta Hoppál Péter.
A képviselő az azeriekről zárásul még megjegyezte, hogy „az elmúlt pár hónapban az azeri adminisztráció a hegyi-karabahi politikai vezetők közül számos fogvatartottat szabadon engedett. Ezenkívül Azerbajdzsán kormánya a teljes civil lakosságnak felajánlotta az azeri állampolgárságot. Elmondása szerint ezzel a lehetőséggel azonban a történelmi előzmények miatt csak kevés örmény származású karabahi lakos élt.
(Borítókép forrása: Hoppál Péter hivatalos oldala/Facebook)
Ez is érdekes lehet
Tisztújító ülést tartott a párt pécsi szervezete hétfőn.
És saját politikai karrierje is a földbe állt.
Gyors volt az út Cseh Tamástól Kis Grófóig, és Makovecz Imrétől Jaberig.
1,6 millió forintot gyűjtöttek össze.
Különleges kiállítás nyílt a fővárosban.
