Gyönyörű harcsával indította az évet a kiváló dunaszekcsői horgász, Szaif Géza: egy 190 centis, 47 kilós nagybajuszúval birkózott mintegy háromnegyed órán át.
Süllőzni indult tegnap a Duna szekcsői szakaszára Szaif Géza az egyik barátjával. A felszerelés ennek megfelelő volt, egy vékony, 7-21 grammos bot, 15-ös fonott zsinór, valamint egy süllőzős gumihal – tényleg egészen hihetetlen, hogy ezzel csónakba tudta kényszeríteni a váratlan vendéget.
Már több órányi sikertelen pecán túl voltak, gyakorlatilag semmit sem tudtak fogni, és már jött is otthonról a telefon, hogy mikor mennek haza. Még tizenöt perc, válaszolta a barátja. Két perccel később pedig…
– Olyan elemi erővel kapott, hogy durr! – mesélte a Pécs Aktuálnak a szerencsés horgász, Szaif Géza. – Sokáig olyan volt, mintha egy tuskó lenne a horgon, meg sem tudtam mozdítani: néha ment pár métert, aztán leült. Egy idő után aztán elindult felfelé, mi pedig mentünk utána a csónakkal. Fél óra is eltelt, mire végre kicsit tudtam emelni rajta, majd feljött egy buborék, kettő…
A hal mintegy negyvenöt perces fárasztás után adta meg magát. A horgászoknál volt egy akkora szák, amibe legalább az elejét bele tudták terelni, aztán nagy nehezen beemelték a csónakba.
– Rátettük egy pontyzsákra, annak segítségével le tudtuk mérni: 47 kilós volt, amihez 190 centi dukált. Ez volt életem második legnagyobb hala, az első egy 61 kilós harcsa volt. Most már megvan két behemót! Nagyon örültem neki, mert ekkora halból egy is ajándék egy egész életben. Jól indul ez az év – mondta mosolyogva Géza.
A harcsának pedig, fogalmazzunk úgy, nem indult annyira rosszul. Mert bár alaposan megcibálták, kifárasztották, és még a levegőre is kivették, az életét megtarthatta: miután lemérték, kivitték a homokra, hogy a sekély vízben magához térjen, aztán útjára engedték, visszamehetett a Dunába.
