Csizmadia Péter: Jogos elvárás a választási törvény módosítása

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hét, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Jogos elvárásnak tehet eleget a törvényhozás, amennyiben megszavazza az országgyűlési képviselők választási eljárásáról szóló törvény bejelentett módosítási javaslatának egyik pontját - fejti ki Csizmadia Péter írásában.

A pártok kampánytevékenységének közpénzekből történő támogatásának ésszerűbbé válását és a támogatás felhasználásának átláthatóbbá tételét segítheti elő a tervezett változás. A módosítás egyik pontja ugyanis “magasabbra helyezi a lécet” a pártok számára az országos lista állításához. Az országos listaállításnak pedig komoly jelentősége van a pártok kampány finanszírozását tekintve. De erről kicsit később, most nézzük meg, hogy mi és mire változik.

Az eddigi szabályozás szerint a 106 egyéni választókerületből elegendő volt, ha mindössze 27 kerületben gyűjtöttek össze annyi ajánlást a jelölők, amennyi ahhoz kellett, hogy az adott kerületben egyéni képviselőjelöltjüket nyilvántartásba vegyék. Tehát

ha nagyjából az összes kerületnek mindössze a negyedében megkapták egy párt jelöltjei az egyébként is könnyen összegyűjthető ajánlási mennyiséget, akkor az egész országban, vagyis azokban a választókerületekben is szavazhattak ezen párt listájára, ahol amúgy még ezt a jelképes mennyiségű ajánlást sem sikerült begyűjtenie.

A mostani változás abban áll, hogy a 27 helyett ezentúl legalább 50 egyéni képviselőt ki kell tudnia állítania az adott pártnak ahhoz, hogy az egész országban szavazhassanak a listájára. Tehát a 106-ból még így sem kell minden másodikban rajthoz állnia a párt egyéni képviselőinek az országos listaállításhoz, de mégis

értelmezhetőbb társadalmi támogatottságú pártlistákkal találkozhatnak majd a szavazók.

Elég, ha megnézzük a 2018-as országgyűlési választásokon pártlistákra leadott szavazatok megoszlását. Akkor 14 olyan párt állított listát, amely pártok listái még az összesen leadott szavazatok 0,2 százalékát sem érték el.

És itt érdemes visszakanyarodni a pártok kampányfinanszírozásának szabályaira. Az országos listát állító pártok kampánytevékenységre ugyanis egyenként 149,25 millió forint összegű költségvetési támogatásra jogosultak.

Tehát az a 14 szervezet, amely még a választók kettő ezrelékét sem tudta maga mellé állítani, mindösszesen valamivel több, mint kétmilliárd forintjába került a magyar adófizetőknek. Máshogy nézve, kétmilliárd forint került azon szervezetekhez, amelyeknek az együttes társadalmi támogatottsága a választáson nem érte el még az egy százalékot sem.

Tudjuk, ismerjük azokat a sajnálatos tényeket is, hogy ezek közül a szervezetek közül voltak olyanok, amelyek nem vagy nem kizárólag kampánytevékenységre fordították a támogatásokat. Őket nevezi a közbeszéd biznisz- vagy kamupártoknak. Tehát amellett, hogy a választók gyakorlatilag egyáltalán nem szimpatizáltak ezen szervezetekkel, még jogellenes módon is használták fel a közpénzeket.

Bár kétségtelen, hogy a jelenlegi szabályozás megalkotásának egyik sarokpontja volt, hogy a választáson indulás jogát kiszélesítse, ezzel is elősegítve a pártok közötti versenyt, azonban

ideje volt egy olyan változtatásnak, amelyik visszaszorítja a választáson induláshoz fűződő jog visszaélésként történő alkalmazását.

Csizmadia Péter, ügyvéd, a Fidesz pécsi frakcióvezetője

A rovatban megjelenő vélemények nem a szerkesztőség tartalmai, és nem feltétlenül tükrözik a Pécs Aktuál szerkesztőségi álláspontját semCsak arra törekszünk, hogy több véleményt, álláspontot is bemutassunk egy-egy témában azért, hogy az olvasók minél több nézőpontot megismerhessenek és szabadon eldönthessék, melyikkel értenek egyet leginkább!

Előző sztori

Több százas, hőbörgő tömeg esett neki Péterffy Attilának

Következő sztori

Kijárási tilalom: ki és mit állít ki?