A 2006-os önkormányzati választáson 287 szavazat különbséggel tudott nyerni a baloldal, és maradt le a polgármesteri székről a jobboldal, Páva Zsolt Pécsett. Az akkori választás győztese azonban a Fidesz lett a városban – mégha látszólag veszített is. Győzött, mert hosszú évek, több mint egy évtized után akkor, aznap végre elhitte Pécsnek egy jelentős része, hogy nem lehetetlen a győzelem, sőt: minden esély megvan rá, hogy más irányba fordítsák a hajtó, mint amerre addig haladt a város. Három évvel később, 2009-ben pedig – Szili Katalin, az MSZP akkoriban legnépszerűbb politikusa ellen – sikerült is győzniük.
Most kevesebb mint 287 darab szavazat a különbség Mellár Tamás és Kővári János között. És bár nem hivatalos a küzdelem vége, 98,88%-nyi szavazatot számoltak össze eddig, de minden jel szerint Mellár Tamás, az ellenzék jelöltje pár szavazattal be fogja húzni a képviselői széket maga alá. De ki nyert valójában? Mellár Tamás időt nyert – ez kétségtelen, a pécsi jobboldal viszont reményt. Újra reményt nyert, ami sokkal fontosabb, mint az idő, és fontosabb is, mint a pillanatnyi győzelem.
Mellár Tamás egyelőre kevesebb szavazatot szerzett, mint 2018-ban, Kővári János viszont már most többet, mint az abban a körzetben regnáló fideszes képviselő, Csizi Péter. Vagyis a jobboldal erősödni tudott, rettenetesen megszorítva a Párbeszéd idős politikusát, aki egy tapodtat sem mozdult előre, sőt inkább csak hátra: csökkent a támogatottsága. Ez nem jó jel a baloldalnak. Arra klelene, hogy tanítsa őket: változtatniuk kellene, ha később is meg akarják tartani a széket. Hogy képesek-e a változásra, az nagy kérdés, az eddigiek alapján viszont nem; de van rá egy halvány esély, hogy az újabb országos, 2/3-os Fidesz győzelem talán beláttatja azon az oldalon is: így nem mehet tovább.
A jobboldal azonban újra erőre kapott Pécsett, a 2019-es megsemisítő vereség után képesek voltak változtatni, fiatalítani a politikusi összetételen, bocsánatot kérni és önkritkusan belátni a 2009-2019 közötti hibáikat; és képesek voltak visszatérni a pályára. Az összellenzék ellen is megvédte pozícióját Hoppál Péter, és pár tucatnyi szavazatra dolgozta le a különbséget Kővári János.
Nagyon nehéz időszak elé néz a baloldal, a pécsi baloldali belháborúk felerősödnek majd, mert még tovább apadt a helyi és az országos befolyásuk, még jobban szétestek. Megint és még kisebb lett a torta, ám az éhség nem csökkent! Továbbra is azzal a jobboldali kormánnyal kellene együtt dolgozniuk Pécs érdekében, amelyiket gyűlölik, és ennek hangot is adtak bőven az elmúlt hónapokban – válogatott módszerekkel gyalázva a vetélytársaikat, képviselőket, kormányzati szereplőket. Eddig ugyan kivárásra játszottak, de ez a taktika totálisan megbukott. Nem tudni, van-e B-tervük, de alapos a gyanú, hogy nincs és nem is volt: mindent egy lapra tettek fel, és veszítettek. Ezen viszont borítékolható, hogy Pécs is csak veszteni fog, és a pécsiek is. Ennek pedig meglesz az ára!
Egy atomjaira esett, hátország nélküli pécsi és országos baloldal néz szembe egy soha nem látott győzelmet arató, ereje teljében lévő jobboldallal, amely Pécsett is visszaszerezte a reményt a győzelemre.
