Elsőre nagyon menőnek hangozhat, ha valaki azt mondja, hogy egy 2 méteres kígyó mellett alszik nap, mint nap, de az emberi felelőtlenség miatt ez korántsem veszélytelen. Az ebből származó kellemetlen helyzetek mellett idővel akár kisebb természeti katasztrófához is vezethet, ha valaki illegálisan tart otthon egzotikus állatot. Both Zoltán, vadállatbefogóval beszélgettünk.
A 90-es évektől lett komoly probléma az illegális állattartás
Az egzotikus állattartás a 90-es években jelent meg Magyarországon. Akkoriban szinte bármelyik kisállat-kereskedésből be lehetett szerezni különböző kígyóféléket, hüllőket. Ennek a folyamatnak vetett véget a veszélyes állattartási törvény, mely keretek közé szorította az egzotikus állattartást. A törvényt a kétezres években szigorították, aminek a legfőbb oka az volt, hogy megszaporodtak az egzotikus állatszökések hazánkban.
Ebben az időben olyan állatokat fogott Zoltán; tigrispitont, óriás-, és zöldanakondát, madárpókot vagy aligátorteknőst, aminek nemhogy Magyarországon, de Európában sincs keresnivalója.
A törvény ellenére azonban máig sok állat „bejut” az országba. A környező országokban Both szerint minden évben szoktak terrarisztika börzéket tartani, ahol adják-veszik az állatokat, méghozzá nem is olyan magas áron. Pár évvel ezelőtt egy texasi csörgőkígyó 100 euróba került, a Venezuelában őshonos csörgőkígyó 100-150 euró között mozgott. A határ „megszűnésével” pedig teljesen könnyedén be tudják hozni, akár egy zsákba vagy kínai kajás dobozban is ezeket a vétlen állatokat.
– Az egyik legextrémebb esetem a kétezres évek elején történt. A rendőrök szóltak, hogy az egyik panelház lakásában egzotikus kígyókat tart egy lakó. A házkutatás során, az egyik szobában – 16 négyzetméteren – találtunk rá a szekrényekből átalakított házi készítésű „terráriumhálózatra”. Ezekben a két ajtós szekrényekből eszkábált tárolókban voltak köpködő kobrák, csörgőkígyók, mokaszin kígyók, anakonda és boa szép számban – meséli Both Zoltán.
Ha mégis tartanánk hasonlóan veszélyes hüllőket otthon
– Aki mégis úgy döntene, hogy szeretne belevágni ezeknek a különleges állatoknak a gondozásába, annak először egy erre irányuló szakirányú végzettséggel kell rendelkeznie, amit a hivatalos szervek ellenőriznek is – avat be Both Zoltán. A végzettségen túl az állattartási körülményekre is komoly szabályok vonatkoznak. Az állatoknak kell egy olyan helyet, terráriumot biztosítani, ami megfelel a biztonsági előírásoknak. Ha pedig olyan hüllőt tart az ember, aminek emberre veszélyes mérge van, akkor a törvény kimondja, hogy kell lennie otthon érvényes szavatosságú ellenszérumnak a hűtőszekrényben.
Van olyan kígyófaj, aminek az ellenszéruma fiolánként közel 1 millió forintba kerül!
Ha nincsenek meg a feltételek, borsos büntetésre számíthatunk!
Jelenleg akit rajtakapnak illegális, egzotikus állattartáson azt természetvédelmi bírsággal, vagy felfüggesztet börtönbüntetéssel sújhatják a hatóságok. Both szerint nem volt még rá precedens, hogy valaki letöltendő börtönt kapott volna ilyen ügyben, ezért is igyekszik ösztönözni az állattartókat, hogy inkább adják át az illetékes hatóságoknak a megunt állatokat, mint sem a környezetet és a lakosságot veszélyeztetve inkább a szabadon engedjék el őket.
Az emberek ugyanis gyakran, miután ráuntak az állatra, nemes egyszerűséggel szabadon engedik őket. Sokszor félnek is segítséget kérni, mivel tartanak a következményektől.
De miért is ekkora gond, ha a hálónkban nevelgetünk egy 3 méteres pitont?
Both Zoltán szerint az egyik gond, hogy az illegális állattartók abszolút nem ügyelnek a biztonságra. Mint mondja, nem egyszer találkozott már ragasztószalaggal steppelt „terráriummal”. A másik probléma az, hogy ezek az állatok nincsenek bejelentve, vagyis nem kapnak chipet, így a hatóságok egyáltalán nem tudnak az állat létezéséről.
– Mivel nincs biléta a nyakában mint a kutyáknak, nem lehet tudni, hogy honnan szökött el az adott állat. Az illegális állattartók mindennek a tetejében nem is jelentik be állataik eltűnését, tartva a felelősségre vonástól – fogalmaz a vadállatbefogó.
Az illegális állattartás azonban egy dolog miatt kifejezetten veszélyes, mégpedig a ökológiai katasztrófa miatt. Az elmúlt időszakban aligátorteknőst és ékszerteknőst is egyre gyakrabban találni a folyókban, tavakban. Ezek az állatok Észak- és Dél-Amerikából származnak, a viszonylag hasonló éghajlati tényezők miatt pedig könnyedén áttelelnek vizeinkben. Ez a két teknősfajta egy helyen él az itthon is őshonos mocsári teknőssel, így a későbbiekben ez elég nagy gondot okozhat ezeket a helyeken. Nem beszélve arról, hogy
az aligátorteknős nagyjából akkorára nő meg, mint egy csatornafedél, és elérheti a 30-35 kg-ot is!
Az elmúlt hetekben Zoltánnak sikerült elfognia egy kis bébi egyedet, ami nagy valószínűséggel már itthon született. Azóta ráadásul találtak még egyet nem messze az esettől. Zoltán szerint pár éven belül komoly gondokat okozhatnak ezek az állatok.
Ha valaki egzotikus állatot talál, semmiképp se kezdjen el vele szelfizni, hanem értesítse az illetékes hatóságokat vagy a 112-t!
– jegyezi meg a rutinos vadállatbefogó.
Both Zoltán, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság-Mentésszervezési Főosztály vadállatbefogója régi motoros a szakmában. Az állatok iránti csodálata és szeretete 6 éves korában kezdődött. Gyerekkorában sok időt töltött a szabadban, ahol a töltések oldalán kezdte el figyelgetni a különböző siklókat, békákat és más állatokat. Ekkor fogadta meg, hogy az állatok megmentéséért szenteli az életét. 2000-ben felkereste a katasztrófavédelem, aminek köszönhetően hivatalosan is vadállatmentő lett. Azóta az esetek nagy részében Zoltánt szokták keresni, ha valaki belebotlik egy szokatlan hüllőbe vagy kétéltűbe Pécsen.
