Címlap Zöld hírek Egy 8 éves pé...

Egy 8 éves pécsi kislány megírta, mi a szemetelés következménye

Cikkünk frissítése óta eltelt 2 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A szemetelés következménye

A Mecsek fáin a levelek már lehullóban voltak. Közeledett a csípős, hideg ősz. A bánáti bazsarózsák birodalmát már avar borította, a vargányák barnán illatoztak a fák tövében. Az erdő gyönyörű volt minden túrázó számára. A Zengőn szarvasok vágtattak a forrásokhoz, őzgidák játszadoztak önfeledten és rókák vadásztak lelkesen. A hegység sok állatcsemetének is otthont adott, mint például a szarvasborjaknak. A pár hónapos borjút élőben látni káprázatos! Az ősz beköszöntével, mintha derűsebb és vidámabb lett volna a természet. A mókusok makkokat gyűjtöttek télire, s vörös farkukkal egyensúlyozva ugráltak egyik fáról a másikra. A sündisznók rovarokat gyűjtöttek, sokat ettek, s befúrták magukat az avar alá, de úgy, hogy még éles tüskéjük sem látszott ki onnan. A baglyok odút keresve manővereztek a fák között. A szarvasok pedig készültek az agancshullatásra, tekintve, hogy még csak szeptember eleje volt.

A Zengőn egy szarvascsalád élt háborítatlanul. Egy nőstény, egy hím és egy borjú alkotta a családot. A patások szomjasak voltak. A hím agancsos meglátott egy mosógépet, de hatalmas hókupacnak nézte. Egy darabig bámulta, de aztán elfordította a fejét. Már késő este volt. A nőstény állat és a borjú lefeküdtek, s hamar álomba szenderültek. A hím patás viszont még érdeklődve bámulta a fura szerkentyűt, azaz a mosógépet. Kisvártatva a hím szarvas is rászánta magát, hogy aludjon. Éjszaka esett az eső, dörgött és villámlott. A villám belecsapott egy fába, ami azonnal kidőlt. A nagy robajra felébredt a szarvascsalád. Rémülten fújtattak és az anyaszarvas kicsinyével együtt elvágtatott. A hím patás felágaskodott, de ott maradt. Nagyon meg volt rémülve szegény. Még soha nem látott ekkora vihart. Egy-két szökkenéssel a kidőlt fa előtt termett. Átugrotta. Fújtatott egyet és ő is álomba szenderült. Másnapra a vihar elállt.

Amikor a nap már a zeniten ragyogott, a hím agancsosnak eszébe jutott, hogy mennyire szomjas. Forrás nem volt a közelben. Ha lett is volna, a szarvasnak nem lett volna ereje odavágtatni. A mosógép ajtaja leszakadva hevert a földön. Egy villám szakíthatta le. Az állat azon tűnődött, hogy vajon miként került ide az érdekes dolog. Talán kinőtt a földből? A családja is eszébe jutott. Vajon hol lehetnek? Elvágtattak nélküle. Bár utánuk mentem volna! Akkor most együtt lehetnénk. De jó lenne, ha megtalálnám őket! De nincs hozzá erőm. Itt és most vízhez kell jutnom, különben szomjan halok!

A mosógépet egy ember dobhatta az erdő szélére. A szarvas a géphez lassan közeledett. Szerette volna közelebbről is látni a dolgot. A kíváncsisága erősebb volt a félelménél. Úgy helyezkedett, hogy bármikor elvágtathasson, ha a titokzatos tárgy rátámadna… Egy méter választotta már csak el őt a mosógéptől, amikor valami furcsát vett észre: valami fodrozódott az üregében. A szarvas közelebb dugta a fejét, ekkor vette csak észre, hogy esővíz van odabent. Az éjszakai eső megtöltötte a gépet. Az állat megnyalta a szája szélét. Bedugta a fejét a mosógép ajtaján, nyelvét a vízhez érintette. Hamarosan a mosógépben már egy csepp sem volt. A szarvas az utolsó cseppig is kinyalogatta a tartalmát, már nem volt szomjas. Épp ki akarta szedni a fejét a mosógépből, de az agancsa valamibe beleakadt. Egy-két lépést hátrált, úgy cibálta a fejét, de agancsa csak nem szabadult ki. Fejét jobbra és balra is ingatta, de az agancsai erősen kapaszkodtak abba a valamibe, amin fennakadtak. A szarvas kétségbeesett. Nem tudta, hogyan fog kiszabadulni. Épp ezekben a percekben turisták érkeztek Püspökszentlászlóról a Zengőre. Egy erdész és annak családja hamarosan odaértek, ahol a beszorult szarvas volt. Laura, a hatéves kislány vette észre először.                                                                                                                                                                                   

– Jaj, de cuki szarvas! – kiáltott fel. Így a család többi tagja is észrevette az bajba jutott állatot. Az erdész odament, ahol a beszorult szarvas topogott, ám az megijedt, mert nem tudta, hogy kik ők. El akart futni, de nem tudott. Néhány perc elteltével már szabad volt. Másnap megtalálta a családját, és boldogan éltek, míg meg nem haltak.

De gondoljunk bele: ha nincs ez a család, a szarvas ott pusztul el? Mi a szemetelés értelme? Semmi! Csak veszteséggel jár!

Szerző: Míra, 8 éves