Címlap Zöld hírek Potyog már a ...

Potyog már a majomagy, illetve a lócitrom! A Tettyén is gyűjthetünk belőle

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

És nemcsak ott! Pécs számos pontján kedvelt a teniszlabda nagyságú termést hozó fa, becses nevén narancseper! Ezt az enyhén citromos illatú gömböt sokan majomagynak, lócitromnak ismerik, de vadnarancsnak is hívják. Majdnem mindenkinek igaza van. De miért használták szögesdrótnak?

A méretében narancshoz, barázdáiban pedig eperre hajazó gömb az eperfafélék családjába tartozik, Észak-Amerikában őshonos faj.

A Tettyén lepotyogó majomagy dekorációnak is alkalmas

A rendkívül ellenálló és hosszú életű fáról úgy hírlik, hogy még Thomas Jefferson is ültetett az 1800-as évek elején Virginia államban. Ez lehet a legidősebb narancseperfa.

Hogy került Magyarországra?

Elvadult. Eleinte parkokba ültették, az egyik legidősebb fa a Margit-szigeten található, több mint 210 éves. Ezen fák közelében azért ajánlott némi védelmi eszköz (bukósisak) használata, hiszen a magasból lepotyogó, kemény termés komoly sérülést tud okozni. Az indiánok ezt tudták is, fegyverként használták Észak-Amerikában.

A tettyei romok nyugati oldalánál található a fa

Szögesdrót helyett narancseper!

Bár a metszést nehezen bírja, egykor még telekhatárolónak is ültették. Tövises ágai ellátták azt a feladatot, amit egy kerítésnek kellett. A szögesdrót bevezetésével viszont visszaszorult az ültetési kedv. A prériállamokban szélfogónak is telepítették. Innen ered amerikai angol köznyelvi neve, a hedge apple (sövényalma). Érdekesség még, hogy 1942-re 30 233 szélfogót telepítettek, bennük 220 millió fával, ez körülbelül 30 ezer kilométer hosszú „sövényt” jelent.

Terméséből liszt? A fa kérgéből ásó

Vigyázzunk, a narancseper termése nem ehető. De kísérleteznek, hogyan lehetne lisztet készíteni belőle

A félbevágott gömbök rendkívül ragacsosak. Az abból kivont anyagok sűrítve rovarriasztók. Tartós fájából az indiánok hajóorrokat, íjakat és egyéb eszközöket készítettek, manapság szerszámfaként hasznosítják. Így terjedhetett el az anyag szerte a világban. Érdekesség, hogy olyan nagyra becsülték ezt az anyagot, hogy a 19. század elején Arkansasban egy jó narancseperfából készült íj egy lovat és egy takarót ért.

Ne együk! Gyomorirritációt okoz a termés

Ősszel sokan dekorációnak használják, majd pár hét alatt fonnyadásnak indul a termés. Kutatások zajlanak, hogy lisztet, illetve egyéb élelmiszert készítsenek a termésből. De nyersen nem fogyasztható, gyomorirritációt okoz. Feltételezések szerint viszont egyes kihalt, nagy termetű állatok (mamut) táplálkozhatott vele. Egészségére!

(via Wikipédia)