Egy életre szóló szerelem kezdete
Marcell filmek iránti szenvedélye fiatal korában kezdődött. Gyerekként klasszikus, európai filmeket nézett, amik szinte egyből hatásai alá kerítették az akkor még 8-10 éves fiút. Olyanokat, mint a Feltámad a vadnyugat, Óz a csodák csodája – akkoriban ezek a filmek angol nyelven mentek le a tv-ben és annak ellenére, hogy egy kukkot nem értett a szövegből, lenyűgözőnek tartotta őket.

Egyik emlékezetes élménye egy Herskó János film volt, az N.N. a halál angyala című 1970-es film.
„Mikor megláttam, hogy Törőcsik Mari a fő taxi egyik barna Polskiéval versenyez Budapest belvárosában, az nagyon megfogott engem. Hidegrázós élmény volt”
A családját nem igen érdekelték a filmek és moziba is évente, ha kétszer jártak – pont ettől a kicsit titokzatos és megfoghatatlan érzéstől vezérelve vonzotta nagyon a filmek világa. És nem csupán a mozgóképek, de a filmtechnika is határozottan érdekelte.
Első vetítőgépét –egy szuper 8-as vetítő- már 10 éves kora előtt megszerezte. Ez volt az első lépcsőfok, ahol a mozizás mellett a gyűjtőmunkája is elkezdődött.
Tovább forog a film
Az ereklyék gyűjtésének köszönhetően megismerkedett a pécsi filmvilág számos alakjával. A középiskolai évek alatt, 14 évesen találkozott Máté József mozigépésszel, aki akkoriban még a régi Uránia moziban felelt a vetítésekért. Marcell elmondta, hogy rengeteg köszönhet a sokat tapasztalt mozigépésznek és mindig is felnézett Máté Józsefre, mentoraként tiszteli máig.

„Felkarolt engem akkoriban, mert látta bennem a fantáziát. Sok mindent köszönhetek neki. Amikor az Urániában dolgozott, akkor én minden nap ott lehettem mellette és együtt vetíthettük a filmeket”
-mesélte el Marcell.
A régi Uránia mozi bezárását követően, 2011-ben Marcell és mentora, József átigazoltak az Apolló Moziba. Itt viszont már nem segéd-tanoncként, hanem mozigépészként is tudott érvényesülni. Kerek hét éven át vetítették Máté Józseffel felváltva a filmeket. Végigdolgozta a középiskolai éveit, majd azután is a filmszínházban élt szinte.
Elpattant filmszalag, avagy a töréspont
Ahogyan haladtak az évek, a technika is fejlődött és ez a mozi kultúrára is rányomta a bélyegét. 2015-ben a mozik kezdtek átállni a digitális rendszerekre, teljesen más vetítőgépek, hangtechnika és miegymás.
„Az új rendszerre való átállás volt az a pont, ahol úgy éreztem, hogy kihúzták alólam a széket. Őszintén bevallva, azóta sem találom igazán a helyem. Tíz évesen azt éreztem, hogy megtaláltam életem célját, ezt viszont most elvették tőlem. Ne érts félre, most is ugyanígy gondolom ezt, csak megváltozott a világ és vele együtt a technika.”
Nem a fejlődés zavarta Marcellt. Szimplán úgy gondolta, hogy volt 130 évig egy kialakult, jól bevált rendszer, amit most üzleti-, és a profit, illetve fogyasztói érdekek miatt most megváltoztattak. Nem beszélve arról, hogy szerinte a mai digitális formátumok és hordozók technikailag nem tudják azt az élményt és minőséget nyújtani, mint elődeik. Ez volt az a pont, ahol új elhatározásra jutott.

A hobbiból életcél lett és egy hatalmas gyűjtemény
A filmes relikviák gyűjtögetése eddig egy szórakoztató hobbi volt Marcell számára, viszont a régimódi mozi halála után egy tudatos és célirányú dologgá alakult át. Szeretné megőrizni nem csupán a jövőbeni gyermekinek, hanem az utókornak is a történelem ezen filmes darabkáit.
És hogy mikről is van pontosan szó?
- moziszékek
- jegypénztári berendezések
- mozigépház berendezések
- filmvetítőgépek
- plakátok
- filmes szakirodalmak
- jegytömbök és pecsétek
- filmtekercsek, kópiák, diák, szinte mindent, aminek köze volt a mozizáshoz
Ami pedig a számokat illeti, több tucat vetítőgépről és több ezres nagyságrendű filmtekercsekről beszélhetünk. A 16 mm-es filmektől kezdve a 35 mm-en át egészen a 8 mm-es és Super 8-as tekercsek mellet diák sorozatai találhatóak meg az ország szinten kiemelkedőnek számító gyűjteményben.

„A filmeket és relikviákat nem magamnak és a polcnak gyűjtöm, hanem az embereknek. Én és a hozzám hasonlóak szeretnék az utókor számára megőrizni a filmtörténelem darabkáit”
A tekercsek tartalmában rajzfilmek, híradók, kisfilmek, dokumentum és oktató-, szakoktató filmek, iskolai filmek, klasszikus propagandaanyagok és persze játékfilmek találhatóak meg. A gyűjteményben igazi ritkaságok is megtalálhatóak. Van egy francia film az 1900-as évek elejéről, ami a Valois Margit és IV Henrik botrányos és kalandos életének és házasságának rövid történetéről szól, ez volt az egyik olyan első film, ami dramaturgiával is rendelkezett. Olyan kópiák bujkálnak a polcokon, amikből a világon nagyon kevés, vagy egy-egy darab létezik már csupán.
Valami új dolog kezdete, Retró Utazó Mozi
Jelenleg is azon dolgoznak, hogy barátjával és munkatársával Osztermayer Péter, közművelődési szakemberrel ennek a hatalmas gyűjteménynek fórumot találhassanak. Jelenleg a városban szoktak nyilvános és ingyenes vetítéseket tartani. Viszont a jövőben két fő céljuk van: az egyik, hogy találjanak a városban egy helyet, ahol egy állandó tárlatot, filmtechnikai kiállítást tudjanak vezetni vetítésekkel karöltve, illetve megrendelésre, eseményeken vagy családi rendezvényeken, kerti partikon zártkörű vetítéseket tarthassanak. Szeretnék az embereknek megmutatni a régi mozik- és a filmkultúra ezen világát. Külön érdekessége a dolognak, hogy az országban többször is próbálkoztak már hasonló kiállítás létrehozásával, de eddig nem jött össze a dolog. Viszont, ha Marcellék mellé szegődik a sors, akkor az országban ez egy teljesen egyedülálló kiállítás lenne.
Ami pedig a kerti vetítéseket illeti, az elhivatott mozigépész kedvenc, a nem régiben elhunyt Jiří Menzel Oscar-díjas cseh rendező emlékére saját kertjükben fognak emlékvetítést tartani, ahol 35 mm-es tekercsről fog pörögni Az őfelsége pincére voltam című film.














