EZ TERMÉSZETVÉDELEM! Birka-fűnyírókkal lépnek fel a parlagfű ellen Somogyban

Kaszálás helyett legeltetés

Racka juh. Fekete és azt mondják, hogy a honfoglaló magyarokkal érkeztek a Kárpát-medencébe. A Darányi borókásban most háromszázan vannak és bár vadon élnek, nagyon félénkek, nehéz őket lencsevégre kapni. Talán az egyedüli ember, akit elviselnek: Józsi, a pásztor.

– Állandóan mennek, még legelés közben is lépkednek. Ha pedig elrepül felettük egy veréb, úgy megijednek, hogy megindul az egész nyáj – mondja a pásztor, aki hajnali 5 órakor nyitja ki a hodály ajtaját, majd naplementéig vissza sem tér. Igazi mesebeli táj ez, ahol felelősségteljes munka folyik az állatokkal.

A vasúti sín és a 6-os főút között „vonulgatnak”

– Talán egyszer volt egy baleset, de az erre járó „Piroska” mozdonyvezetője már tudja, hogy lassítson a nyáj miatt – mondja Csór Sándor. A természetvédelmi őr napi szinten jön ide, ha kell, beugrik Józsit helyettesíteni.

Ős-Duna, homok és természetvédelem

A legeltetés ezen a területen több évszázados múltra tekint vissza, igaz, az 1900-as évek közepén volt itt erdő is. Mostanra azonban – hála a rackáknak – annyira körbe tudják legelni a területet, hogy a gyom és a parlagfű sem rondít bele a dimbes-dombos vidék sziluettjébe. És hogy az milyen? Mintha hirtelen évszázadokat utaznánk vissza a múltba.

Az Ős-Duna pakolta le itt hordalékát, ezért homokos a talaj

A homokos talajt a szél sok helyen „dombokba” fújta össze, ezért helyenként a birkanyáj képes „eltűnni” a homokbuckák mögött.

– Nem, nem ijedek meg. Van mindig egy főkolompos, aki jelzi, hogy merre járnak – mondja nevetve Józsi, aki helyett én izgulok, mi lesz, ha meglépnek, amíg mi beszélgetünk.

Nem, ők nem lépnek meg

Ha ugyanis a nyáj jóllakik, akkor 5 kilométeres körzetből simán hazatalál. Mondjuk az egyetlen gond, hogy mindig éhesek, így mindig legelnek – ami viszont a terület előnyére válik.

– Európai viszonylatban is kiemelkedő ez a száraz gyep. A természetvédelmi terület arról híres, hogy nagyon változatos az élővilága. A racka juh pedig a legeléssel abban segít, hogy ez a gazdag növény- és állatvilág életben tudjon maradni, hiszen a fekete, négylábú fűnyírók megeszik a nem őshonos növényeket. Így ez a terület megmaradhat olyannak, amilyen több száz évvel ezelőtt is volt – mondta Csór Sándor természetvédelmi őr.

Ha kíváncsiak vagyunk erre a világra, akkor ezt a területet bármikor bejárhatjuk. Egyedül a kutyákat nem engedik bevinni, mert – mint köztudott – a racka annyira megijed tőle, hogy kilométereket képes szaladni.

Bővebben ITT.