Címlap Arc Pécsi orvos k...
Cikkünk frissítése óta eltelt 5 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Kétszáznál több pályázóból mintegy kéttucatnyian maradtak bent az Európai Űrügynökség és a HUNOR program szigorú szűrővizsgálatain, amelynek végeredményeként a tervek szerint 2024-ben magyar űrhajós juthat el a Nemzetközi Űrállomásra. Köztük van dr. Schlégl Ádám egyetemi tanársegéd, a PTE Klinikai Központ Ortopédiai Klinika klinikai szakorvosa is, akinek motivációi között az elvégzendő kísérleteket, az azokban rejlő tudományos potenciált, valamint a gyermekkorból hozott, máig kitartó kalandvágyat is megtalálni.

Két év múlva újra lehet magyar asztronauta az űrben!

A tavaly indult, 100 millió dolláros HUNOR (Hungarian to Orbit) magyar űrhajósprogram során az űrben megvalósítandó tudományos projekt mellett kiválasztják azt a magyar kutatóűrhajóst is, aki a tervek szerint 2024-ben elindulhat a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) egy hozzávetőlegesen egyhónapos küldetésre.

Több mint 240 érvényes jelentkező közül az első értékelést követően 100 pályázó haladhatott tovább a kiválasztási folyamatban, onnan pedig a csapat mintegy fele a következő szűrőhöz. Mostanra mintegy két tucatnyian maradtak, köztük van dr. Schlégl Ádám egyetemi tanársegéd is, a PTE KK Ortopédiai Klinika klinikai szakorvosa is.

Már az első lépcsőfok, az online teszt kitöltése előtt volt egy komoly szűrő, mely alapkövetelményként határozott meg fizikai adottságokat az aspiránsok esetében. Akik megfeleltek, azok belefoghattak az online tesztbe, melyen a válogatáshoz minimálisan szükséges készségek és képességek meglétének felmérése zajlott

– mondta el dr. Schlégl Ádám.

Az első teszten legjobban teljesítők mehettek tovább a második fordulóba, ahol pszichometriai és pszichológiai teszteknek vetették alá őket. A misszióhoz olyan személyiséggel rendelkezőket keresnek, akik nagy nyomás alatt is kiegyensúlyozottak, higgadtak tudnak maradni, stresszhelyzetben sem hagyja őket cserben a jó ítélőképességük, kreatívak, képesek multitaskingra, a rendelkezésre álló információk tükrében gyorsan és határozottan döntenek, emellett csapatjátékosok és jól viselik azt is, ha családjuktól távol, a komfortzónájukon kívül kell boldogulniuk.

Komoly hangsúlyt fektettek a logikára, a memóriára, a térbeli orientációra, valamint a természettudományos ismeretekere és az angol nyelvtudásra is, melyből igen magas szintre van szükségük a leendő űrhajósoknak. A teszt második körére 26-an jutottak tovább, ahol az önkitöltős tesztek mellett interjúkon, páros és csoportos gyakorlatokon keresztül is zajlottak a kompetenciavizsgálatok. A folytatásban fizikai és egészégügyi felmérés zajlik majd, ehhez be is kellett nyújtanunk egy repülőorvosi alkalmassági igazolást. Bízom benne, hogy gond nélkül megugrom a szekció kritériumait, de a biztonság kedvéért az elmúlt időszakban felpörgettem az edzéseimet

– jegyezte meg dr. Schlégl Ádám, aki 5 éves kora óta a mai napig aktívan küzdősportol.

A jelölteknek ezután még több stáción kell sikerrel szerepelniük, egészen addig, amíg két fő nem marad közülük: egy űrhajós és a tartaléka, akiket a program honlapja szerint egy durván féléves képzés vár majd az Amerikai Egyesült Államokban, Houstonban.

Ennek keretében szimulált körülmények között (parabolarepülés, többórás víz alatti kiképzés) készítik fel az űrrepülésre és a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodásra. A kijelölt űrhajós ezen felül részt vesz a küldetés szempontjából elengedhetetlen speciális képzéseken is.

A világűrbe kijutni talán az egyik legnagyobb kaland, a legkülönlegesebb élmény, amiben egy embernek része lehet. Szinte minden gyermek életében van egy pont, amikor intenzíven érdeklődik az űr iránt. Sokaknál aztán elhal ez a szenvedély, nálam viszont nem így történt, a mai napig kitart a rajongás. Emellett a Nemzetközi Űrállomáson elvégzendő kísérletek, az ezekben rejlő tudományos potenciál és a kalandvágy is komoly motiváció számomra

– árulta el a pécsi orvos.