A neves pécsi infektológus szerint ha április végéig nem lesz észlelhető itthon a járvány berobbanása, akkor valószínűsíthető, hogy ez el is elmarad – mondta egyebek mellett a PS-nak adott hosszú interjúban a professzor, egyetemi tanár, volt országos infektológus szakfőorvos, a trópusi betegségek szakértője. Az interjúból emeljük ki a szerintünk legizgalmasabb részeket.
Hiányos statisztika
A hazai adatok alapján, összehasonlítva a legjobban érintett Olaszországgal, Spanyolországgal, Hollandiával vagy Svájccal, nagyon jól állunk, de a statisztikákból, amelyeket közölnek,
hiányzik, hogy a megtalált fertőzöttekből mennyi a tünetmentes, mennyi az otthon kezelhető tünetes beteg, és hányan szorulnak kórházi ellátásra. Ezen adatok nélkül a járvány várható hatása, lefolyása nem tervezhető, és az eddig felvázolt szcenáriók, amelyek tömeges, esetleg több százezres nagyságrendben vizionálnak megbetegedéseket itthon, csak a tippelés szintjén maradhatnak
– mondta az interjúban a neves preofesszor, hozzátéve, lehet, hogy ez felesleges kiadásokra sarkallja a döntéshozókat, akiknek a legrosszabbra kell felkészülniük.
„Ha figyelmen kívül hagyjuk azt az orvosi evidenciát, hogy a teljesen panaszmentes vírushordozó és a vírusban megbetegedett személy fogalmát összekeverjük, a számítások könnyen félrevezetőek lehetnek, tehát a fogalmakat pontosan meg kell határozni. Hasonlóan kell – szerintem – számolni az elhunytakat is. Ha egy idős, számos más alapbetegségben szenvedő személy még koronavírus-pozitív is lesz, viszont ezzel a fertőzéssel kapcsolatban nem alakulnak ki tünetek, akkor az elhalálozását nem lehet a vírus rovására írni. Az is kérdés például, hogy megvizsgálta-e valaki, hogy ezek az időskorú, vagy más súlyos betegségben szenvedők, fertőzöttek voltak-e a hagyományos influenzavírussal. Mert annak következtében egy szezonban igen sok, akár több ezer idős ember hal meg egyébként is – magyarázta Ternák Gábor.
Ha ez a jelenség április végéig nem lesz észlelhető, akkor valószínűsíthető, hogy elmarad, mivel Spanyolországban és Olaszországban is ez a berobbanás viszonylag hamar bekövetkezett, ahogy egyébként ez a többi nyugati országban is történt
– véli a professzor. Ám, hogy ennek mi az oka, azt pontosan nem lehet tudni.
„Lehet, hogy későn reagáltak, lehet, hogy valamilyen vírusmutáció történt, de elsősorban
azt gondolom, hogy a ‘régi kommunista’ országokban az oltási fegyelem betartása és az átoltottság mértéke a népesség immunhelyzetét megerősítette.
Politikai téma lett a tesztelés, szakmai helyett
A vírus tesztelése vagy nem tesztelése sajnálatos módon politikai toposszá vált itthon – mondja Ternák.
„Kormánypártinak” tekinthető az a vélemény, amely nem támogatja a tömeges, célzott szűréseket, miközben jelentős mennyiségű teszt érkezett Kínából, és „ellenzékinek” számít, ha valaki a tömeges, célzott szűréseket akarja bevezetni. Pedig a kérdés sokkal egyszerűbb: ha meg akarjuk tudni, hogy ki hordozza a vírust, akkor tesztelni kell, ha erre nem vagyunk kíváncsiak, akkor nem. Ennyi.”
– zárta rövidre.
Szerinte a megfelelő számú teszt elvégzéséhez nyilván megfelelő eszközök (tesztek) kellenek, amelyek lehet, hogy nem álltak rendelkezésre a járvány elején, de mindenképpen fontosnak tartj a célzott vizsgálatok elvégzését, amikor erre lehetőség van.
Csak remélni lehet, hogy egyszer a vakbélgyulladás megállapítása nem képezi majd politikai vita tárgyát. Ha kíváncsiak vagyunk arra, hogy melyik társadalmi csoportok (egészségügyiek, bolti eladók, rendőrök, stb.) a legjobban érintettek, ill. milyen arányban, meg kell vizsgálni. Ennek még most is lenne értelme, hogy tisztában legyünk azzal, melyik az a foglalkozási csoport, ahonnan nagyobb eséllyel történik meg a környezet újrafertőzése (pl. egészségügyiek).
Nem lesz tömeges megbetegdés itthon?
Meglepő módon Ternák professzor szerint nem valószínű, hogy berobban a járvány Magyarországon, nem lesznek tömeges megbetegedések.
„Pusztán szakmai alapon, mivel én is több évtizedet töltöttem a fertőző betegségek gyógyításával, járványokkal stb. és legalább tíz évet voltam „fejlődő” országokban (Afrika, Ázsia), úgy gondolom, hogy
az olaszországihoz hasonló várt (elvárt?), tömeges megbetegedések nem fognak jelentkezni, mert azokat mostanra már észlelnénk. De persze a vírus még megtréfálhat minket.
Akit érdekel a teljes interjú, IDE KATTINTVA elolvashatja.
A témához nincs köze, de érdekesség, hogy Ternák Gábor pécsi professzor egykor polgármesteri álmokat is dédelgetett. 2002-ben szerette volna legyőzni Toller Lászlót a Fidesz színeiben, de nem sikerült. Ezt követően szépen lassan eltűnt a pécsi politikai életből, és továbbra is kutatásaira, orvosi pályájára koncentrált. Többször járt, élt és dolgozott Afrikában és Ázsiában is.
