Az Európai Parlamentben megszavazták a politikai nyilatkozatot, ami semmit nem tud megakadályozni.
A Magyarország elleni állásfoglalásra 442 képviselő szavazott igennel, 144 nemmel, és 33-an tartózkodtak.
Az állásfoglalás megkérdőjelezi Magyarország alkalmasságát, hogy 2024-ben betöltse az unió soros elnöki tisztét. Emellett 24 pontban sorolja azokat a kifogásokat, amelyekkel a testület szerint hazánk megsérti a jogállamiságot és az alapvető jogokat, illetve utal velünk szemben az uniós források befagyasztására. Bár az állásfoglaláshoz érkeztek a szélsőjobbról módosítók, azokat végül leszavazták – tudósított az Index.
Az állásfoglalás elfogadása nem jár jogi következményekkel, de politikai üzenetet azért hordoz az ügy. Az Európai parlament hét frakciójából öt terjesztette be a javaslatot. Ők együtt egyébként a testület többségét alkotó Európai Néppárt (EPP), a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D), a Renew Europe, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség (Greens/EFA) és a Baloldal (GUE/NGL) volt.
A szövegben az áll, hogy ha a Tanács nem talál megoldást a soros elnökség kérdésében, akkor a Parlament megteszi a megfelelő lépéseket, bár az nagy kérdés, hogy mit tud tenni az ügyben.
A szavazás elötti vitában a magyar képviselők közül felszólalt Gyöngyösi Márton (Jobbik – Konzervatívok, független), Hidvéghi Balázs (Fidesz, független), Donáth Anna (Momentum, Renew), Molnár Csaba (DK, Szocialisták és Demokraták), valamint Hölvényi György (KDNP, Európai Néppárt).
Varga Judit: Nem osztottak lapot az EP-nek
Az igazságügyi miniszter még a szavazás előtt egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy
tisztázzuk: az uniós elnökség nem jog, hanem kötelezettség. Amit vállaltunk, azt tisztességgel teljesíteni fogjuk, ezt nem veheti el tőlünk senki. Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Már korábban is ellátta az EU Tanácsának soros elnökségét, és így lesz ez 2024-ben is. Jól haladunk az uniós elnökség előkészítésével, és olyan fontos, a bevándorláspártiak számára nemkívánatos témákat kívánunk napirendre venni, mint az európai demográfiai kihívások, a migráció helyett a családpolitika.
Az igazságügyi miniszter jelezte: „de van egy olyan prioritásunk is, amitől az Európai Parlament igazán tarthat: szeretnénk megerősíteni az uniós intézmények fölötti jogállamisági vizsgálat rendszerét. A szerződések jogállami kitételei ugyanis az unióra és annak intézményeire is vonatkoznak.”
Varga Judit később arról is beszélt, hogy „az Európai Parlament nem tiszteli sem a demokráciát, sem a jogállamot, hiszen olyan kezdeményezéssel szeretne élni ezen a héten, ami egyértelműen szembemegy az európai uniós szerződésekkel”, az EP-nek pedig „nem osztottak lapot abban a kérdésben, hogy ki tölti be az unió Tanácsának soros elnöki pozícióját”.
