Július 3-án nagy többséggel szavazta meg a parlament, hogy szeptember elsejétől iskolaőrök vigyázzák a rendet azokban az iskolákban, ahol ezt kérik. Pécsi szakember szerint az intézkedés csak rövidtávú, hatalmi válasz az erőszakra, ami csak iskolán kívüli agressziót szül. Pécsen nyolc iskolában is megkezdik a munkát az őrök ősztől, az igazgatók egyelőre hallgatnak.
Hadd kezdjem egy látszólag ide nem illő személyes történettel. A nagyobb fiam alig volt öt éves, amikor az óvodából hazaérve a CSI-Helyszínelők című tévésorozat egyik epizódját kezdte nekem élethű pontossággal mesélni. Megrökönyödésemet elsősorban nem az élethűség okozta – bár az sem akármi, ha egy öt évestől egy koponyán lyukat ütő golyóról hallasz -, hanem az, hogy a történet forrása nagy valószínűséggel valamelyik ovistárs volt.
– meséli dr. Láng András, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Pszichológia Intézetének oktatója, majd hozzáteszi, hogy egy mai iskolás rengeteg hasonló képpel találkozik a tévében, számítógépes játékokban. Egy gázsprayvel, gumibottal és bilinccsel „felfegyverkezett” iskolaőr látványa aligha lesz hatással a gyerekekre, inkább az iskolaőr viselkedése, megnyilvánulásai lesznek a fontosak.
A törvénymódosítás úgy fogalmaz, hogy az iskolaőr munkájának célja a tanárok és iskolai dolgozók sérelmére elkövetett jogellenes cselekedet – hétköznapi megfogalmazásban ellenük irányuló erőszak megelőzése.
Tűzoltás az iskolaőrség, vagy átgondold megelőzés?
– A megelőzés értelmében még szükségesnek is látnám egy „iskolaőr” jelenlétét. Az én elképzelésem szerint azonban ő nem az iskola személyzetének testi épségét és a vagyontárgyak biztonságát őrizné, hanem az iskola békés légkörének őre lenne. Tehát eszköztárában biztos nem gázspray, gumibot vagy bilincs szerepelne, sokkal inkább pszichoedukáció, tréningek, élményközpontú tudásátadás és készségfejlesztés – fogalmaz a szakember.
A pécsi intézmények nem mindegyikében gondolnánk elsőre, hogy szükség van iskolaőrre. Vannak azonban olyan iskolák, ahol a tanárok megfélemlítve érzik magukat, és rettenetes lehet ilyen állapotban tanítani.
– Az iskolaőröket indokolt esetekben is csupán tűzoltásnak gondolom. Persze az égő ház esetében a tűzoltás elkerülhetetlen. Ugyanakkor ezeken a helyeken is szükség van a fent említett békés, nem konfrontatív módszerekre, bármennyire is fáradságosak, költségesek és csak hosszú távon kifizetődők ezek – mondja Láng András.
A szakember hangsúlyozza, kétségkívül ezekben az iskolákban rend lesz. A kérdés, hogy milyen áron, milyen következményekkel. Mind az óvodás csoportok körében végzett szociálpszichológiai kutatások, mind pedig a szülői-nevelői attitűddel kapcsolatos modellek azt mutatják, hogy az iskolaőri rendszerhez hasonló megoldások nagyon rövidtávúak.
Kurt Lewin szociálpszichológus három vezetői típus hatását vizsgálata az óvodás csoportokra – most a demokratikus és laissez-fair csoportvezetőről nem beszélnék. A harmadik típus, az autokratikus felnőtt – én az iskolaőrt szerepét tekintve ide sorolom -, aki megmondta mit és hogyan kell csinálni, kritizált és büntetett, egy olyan csoportlégkört hozott létre, ahol a feszült fegyelem volt uralkodó. Tehát rend volt. Azonban amint elhagyta a felnőtt a csoportot, elszabadultak az indulatok. Ezeknek mind a tárgyak, mind pedig a kortársak áldozatul estek. Ugyanígy a kontrolláló, érzelmileg hideg szülő gyermeke is jól viselkedik, amíg a szülő visszatartó tekintetét magán érzi. Azonban a szabályok nem válnak belsővé, így a szülő távollétében nem lesz gátja a tiltott viselkedésnek. Sőt! A tárgyak és személyek ellen elkövetett agresszió, vagy akár a társadalom elleni olyan áttételes agresszió mint a lopás vagy az iskolakerülés hatékony levezetési lehetőségét nyújtja a feszültségeknek.
Tehát ami rövid távon, és az iskolában sikertörténet lesz, mert csökkenni fog a tanárok elleni attrocitások száma, az a gyerekek egymás közötti agressziójának, iskolán kívüli viselkedéses problémáknak az elszaporodásához vezet majd.
Láng András szerint az erőszakra erőszakkal – vagy erőszakkal való fenyegetéssel – válaszolni több szempontból is rossz megoldás. Egyrészt példát nyújt a gyereknek. Bár a rettegett személy nem a legragadósabb példa, de nagy valószínűséggel a gyerek – még a kívülálló is – megtanulja, hogy az erőszakra erőszakkal reagáljon, és hogy ez szentesítve, legitimálva van. Mint mondja, az iskolaőrség felállítása a törvényalkotó elkeseredettségét is jelezheti.
Ez a hatalmi válasz az erőszakra a rövidtávú gondolkodás, az erőforrás-hiány jele. Aki így reagál, az nem tekint a jövőbe, csak a mát szeretné túlélni. És ez nem politikai állásfoglalás, hanem színtiszta pszichológia.
Fontos felismerés, hogy az iskolai agresszióval – legyen az diák-tanár, tanár-diák, diák-diák, vagy akár tanár-tanár közötti agresszió – foglalkoznunk kell. Ugyanúgy, ahogy a megelőzést is fontos. Ugyanakkor a szakember szerint jelen formájában az iskolaőrök csak rövid távú és igen korlátozott megoldást fognak tudni nyújtani.
– Én sokkal inkább azon gondolkodnék, hogy miért jelent meg ilyen mértékben az erőszak az iskolákban. Biztos vagyok benne, hogy nem azért, mert nem volt iskolaőr. Inkább afelé keresgélném az okokat, hogy mi történt a tanárok presztízsével, mit kínál (vagy mit nem kínál) az iskola, hogy ennyire agresszívek lettek bizonyos diákok. Ha a tanárok valódi társadalmi megbecsültségnek örvendenének és az iskola, a tanulás valóban kitörési lehetőséget biztosítana mindenkinek a maga tehetsége szerint, akkor nem tartanánk ott, hogy – visszatérve a korábbi hasonlathoz – tüzet kelljen oltani – zárja a Pszichológia Intézet oktatója.
Megkerestük annak a nyolc intézménynek az igazgatóját is, akiknél lesz szeptembertől iskolaőr, azonban a Pécsi Illyés Gyula Általános Iskolán kívül senkitől nem kaptunk választ. László Valéria intézményvezető lapunk megkeresésére elmondta, hogy bár az iskolaőr programról egyenlőre elméleti ismereteik vannak, nem gondolják, hogy aki szabálykövető és törvénytisztelő, az a látványtól félne. Kizárólag a prevenció a cél – tette hozzá.
