Elfogadhatatlannak tartják a több mint 650 éves történelmi hagyománnyal rendelkező magyar felsőoktatást érintő döntéseket, és Ursula von der Leyen azonnali intézkedését kérik azoknak a magyar egyetemeknek a rektorai, amelyek az Erasmus-program finanszírozásának felfüggesztése miatt fordultak az Európai Bizottság elnökéhez. Ott viszont tovább szigorítanának.
A 21 magyar felsőoktatási intézmény vezetője szerint példa nélküli, hogy az Európai Bizottság javaslata alapján kihirdetett, és azonnal hatályba is léptetett tanácsi határozat – amely kizárja az egyetemek 182 ezer hallgatóját és 18 ezer oktatóját, kutatóját az Erasmus+, Horizont Európa és további direkt uniós finanszírozású programokból –
modellváltott egyetemek vezetőinek, közösségének előzetes megkeresése, véleménykérése nélkül született meg.
Sőt mi több, mivel a 2023. február 15-i egyeztetésen nem láttak hajlandóságot a vonatkozó tanácsi határozat felülvizsgálatára, a magyar egyetemista, oktatói és kutatói közösséget ért sérelem napról napra egyre jelentősebb, aminek következtében újabb és újabb kutatásokból, együttműködésekből zárják ki őket – írja a Magyar Nemzet.
Az Erasmus-ügyben érintett rektorok mindezt azért is érzik igazságtalannak, mivel az elmúlt évek során a magyar egyetemek az új modellben versenyképesebbek lettek. Ennek eredményei már most láthatóak: a modellváltó egyetemek a meghatározó nemzetközi rangsorokban is jelentőset léptek előre, a nemzetközi adatbázisokban indexelt közleményeik összesítve 18 százalékkal növekedtek, a külföldi hallgatók létszáma a 2013-as szinthez képest 65 százalékkal emelkedett, és a kutatói létszám is 15 százalékkal nőtt.
Mindezek alapján
az egyetemek vezetői elfogadhatatlannak tartják a vonatkozó határozatot, és kérik annak azonnali rendezését, valamint a közösségüket ért becsületbeli és anyagi károkozás azonnali jóvátételét.
Kiemelték, hogy a modellváltás az egyetemek autonóm testületeinek, közösségének, szenátusainak több mint kétharmados támogatásával valósult meg. A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint pedig a fenntartói irányítás jogok és kötelezettségek azonosak, függetlenül attól, hogy ki gyakorolja azt.
A magyarországi jogszabályok a levél szerint „nem teszik lehetővé, hogy a kuratórium átvegye a szenátus hatáskörét tudományos kérdésekben. A felsőoktatási törvény egyértelműen rögzíti, hogy a fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény függetlenségét, amely az oktatás és kutatás tudományos tárgyával és tartalmával kapcsolatos kérdésekben biztosított.”
Ezek közül különösen is ki kell emelnünk, hogy az adott intézmény oktatási, kutatási stratégiájának megalkotásáról a szenátus dönt, továbbá a szenátus választja meg jellemzően több jelölt közül a rektort, az egyetem legfőbb vezetőjét. Továbbá a kuratóriumnak nincs beleszólása az egyetem képzési és kutatási portfóliójába
– írták.
Kijelentik továbbá azt is, hogy az új működési modellben a fenntartó alapítványok részéről politikai nyomásgyakorlás nem merül fel. Mint írják, a 21 modellváltott intézményben 105 kuratóriumi tag foglal helyet. 2023. február 15-ig a saját döntése alapján valamennyi állami vezető (10) lemondott kuratóriumi tagságáról. Ez bizonyítja, hogy nem létezett politikai túlsúly — mutatnak rá.
Még jobban ritkítana Brüsszel
A magyar kormány által javasoltnál szűkebbre vonná az Európai Bizottság a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumi tagságának körét, de a polgármestereket nem érintené a korlátozás – értesült a Szabad Európa megbízható forrásokból.
Az Európai Bizottság által a magyar kormánynak a héten átnyújtott javaslat részben átfedést mutat az utóbbi ajánlatával, részben ugyanakkor több tekintetben is túlmegy azon. Nem vonatkozna ugyanakkor a kuratóriumi tagságot érintő korlátozás a polgármesterekre, illetve azok beosztottjaira (becslések szerint jelenleg kilenc polgármester ül például az egyetemek irányító testületeiben).
Az Európai Bizottság az ügyre rálátó forrásaink szerint az alábbi állami és köztisztviselői funkciókat tartaná távol a kuratóriumoktól a testület által megállapított politikai összeférhetetlenség kiküszöbölése érdekében.
Ennek alapján a politikai döntéshozók közül nem kerülhetne be az egyetemek vezetésébe a mindenkori miniszterelnök, a miniszterek, politikai államtitkárok és a miniszterelnökség és a minisztériumok politikai igazgatói.
A magas rangú kormánytisztviselők kategóriájában a közigazgatási államtitkárokra és az államtitkár-helyettesekre, továbbá a kormány- és a miniszteri megbízottakra vonatkozna a korlátozás. A fentieket jórészt a korábbi magyar javaslat is lefedte. Új elemként ugyanakkor Brüsszel a parlamenti képviselőket, a magas rangú köztisztviselőket és tisztviselőket és az állami hivatalok (például az Állami Választási Bizottság, a nukleáris hatóság vagy a Gazdasági Versenyhivatal) vezetőit sem tartaná kívánatosnak a szóban forgó funkcióban.
A bizottság a lap értesülései szerint a kormány által javasolt hatéves és egyszer újabb hat évvel meghosszabbíthatónál mindenképpen rövidebb időben határozná meg az alapítványi kuratóriumi tagok mandátumát. Úgy tudják, hogy Brüsszel nem mondott konkrét számot, de jó néven venné, ha a kinevezés mondjuk kétszer négy évre szólna.
Az ügyre rálátó források szerint a bizottsági ajánlat két, a magyar kormány által nem tárgyalt kérdésre is kiterjedne. Ezek egyike, hogy a listán szereplő funkciókat betöltő személyek távozásuk (köztisztviselői funkciójuk megszűnése) után mennyi idővel vállalhatnának tisztséget a kuratóriumokban. Úgy tudják, hogy a testület legalább két évre hajlik, de ez nincs kőbe vésve. Ahogy az sem, hogy milyen kritériumok alapján választhassák ki a kuratóriumok tagságát. Az viszont egyértelmű, hogy a jelenlegi „kooptálási” gyakorlat elfogadhatatlan a bizottság számára.
(via Magyar Nemzet, Szabad Európa)
