Címlap Balhé Súlyosabban m...

Súlyosabban megbüntethetik a Pécsett melegeket verő két fiatalt – Gulyás Gergely szerint!

Cikkünk frissítése óta eltelt 5 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Amint arról a Pécs Aktuál tegnap beszámolt: eszméletlenre rugdostak egy férfit a pécsi belvárosban, a barátja pedig szerencsére csak könnyebben sérült meg. A két férfit ketten támadták meg.

Megírtuk azt is, hogy egyes, nem hivatalos információk szerint a két férfibe azért kötöttek bele, mert melegek voltak; vagy annak tűntek. Ezt azonban egyelőre senki nem erősítette meg. A rendőrség mindössze annyit közölt a feltételezéssel kapcslatban, hogy a megvert férfiak szexuális beállítottsága nem közérdekű adat, de minden kürülményt megvizsgálnak. Mi azonban úgy tudjuk,

valóban két meleg fiatalember volt az, akit megtámadtak nem sokkal azután, hogy kimentek az utcára egy közeli szórakozóhelyről. Először cigarettát kértek a párostól, utána kötöttek beléjük és estek nekik.

Ha a rendőrségi vizsgálat igazolja, hogy valóban – vélt, vagy valós – homoszexualitásuk miatt verték meg a két férfit, akkor

súlyosabb büntetésre számíthatnak, mint “alap” esetben.

Legalábbis erről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón.

Mutatjuk az ominózus részletet, amelyben eredetileg az RTL riportre kérte a minisztert, hogy sorolja fel, hogyan védi a kormány a melegek jogait, mivel ezt állította Orbán Viktor egy interjúban a napokban. Gulyás három konkrét példát – törvényt – is mondott.

Gulyás Gergely szerint tehát Magyarországon

  • a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvény az azonos nemű pároknak is biztosítja az együttélés lehetőségét;
  • az Orbán-kormány által elfogadott Büntető Törvénykönyvben minősített, privilegizált eset az, ha valamilyen kisebbség sérelmére követ el valaki bűncselekményt azért, mert az ilető egy kisebbséghez tartozik (vagyis ez az oka a bűncselekménynek. Pl. megveri, mert meleg);
  • az Orbán-kormány az Alkotmányban is rögzítette, hogy a kisebbségekhez való tartozás miatti sérelem esetén polgári jogi igényt – vagyis kártérítést – is érvényesíthessen az áldozat (sértett), erre korábban nem volt lehetőség.