A Dráva folyó vízszintje több helyen a mérések kezdete óta a legalacsonyabb szintre csökkent. Ez főleg a Dráva alsó, Eszék környéki szakaszát érinti, ahol jelenleg -170 centiméteren van a vízszint.
Ennyi homokpad és természetes fürdőhely hosszú ideje nem volt látható a Dráván – ezt tapasztalhatják most a határfolyóhoz látogatók. A kanyarok belső ívén sorra bukkannak elő azok a homokpadok, amelyek az év nagy részében a víz alatt rejtőznek, a meder egyes szakaszain pedig annyira visszahúzódott a folyó, hogy a holtágak rendkívül sekéllyé váltak, némelyik szinte teljesen kiszáradt.
Željko Kovačević, a Duna és Alsó-Dráva Horvát Vizek Társaság eszéki vízgazdálkodási osztályának igazgatója
a horvát nemzeti hirügynökségnek (HINA) elmondta, hogy régóta rögzítenek hosszú távú alacsony vízállású időszakokat, amelyek egyre gyakrabban előfordulnak. A jelenlegi alacsony vízállást általában több tényező együttes hatása okozza. „Az elmúlt években azt figyeltük meg, hogy nincs meg az Alpokban korábban tapasztalt hófelhalmozódás mértéke, így nincs a folyamatosan felszabaduló vízmennyiség. Nincs akkora mennyiségű csapadék ebben az időszakban, mint régen, és nincsenek akkora esőzések sem” – mutat rá Kovačević.
Az alacsony vízállás a hajózást is nehezíti: a nagyobb merülésű hajóknak több helyen különösen óvatosan kell közlekedniük a sekély szakaszok miatt. A visszahúzódó folyó közben olyan mederrészeket és maradványokat is felszínre hoz, amelyek normál vízállásnál teljesen rejtve maradnak. A Dráva egyes részein az alacsony vízállás miatt szokatlanul sekélynek tűnik, de a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez nagyon megtévesztő lehet.
„Néhány helyen másfél-két méter a mélység, de ezt nagyon feltételesen kell érteni. Egyes helyeken át lehet lépni a sekély vízen, néhány méterrel totávolabb pedig már mély a víz. A Dráva egy gyors folyó, és nagy óvatosságra van szükség” – mutat rá Kovačević, aki szerint ilyen alacsony vízállásnál örvények is megjelenhetnek, különösen lehorgonyzott hajók és egyéb tárgyak közelében, amelyeket nem mindig könnyű észrevenni.
Eszéken néhány napja egy kézigránát került elő az egyik homokpadon
A helyszínre riasztották az Eszéki Regionális Robbanásvédelmi Egység szakembereit, akik biztonságosan eltávolították a robbanószerkezetet.







Eszéknél több évszázados hajóroncs is a felszinre bukkant, sőt a Szulejmán-híd cölöpjei is. Az eszéki török híd fából készült, a Dráván és az azt körülvevő mocsaras ártereken ívelt át, ez volt az egyetlen híd magyarország és a török birodalom között. A gigantikus, tölgyfából épült átkelőhely mintegy 8 kilométer hosszan és 6 méter szélességben épült meg 1566 és 1578 között, a kor egyik legnagyobb mérnöki és építési vállalkozásaként. Létrehozására azért volt szükség, hogy a Dráva és a környező mocsarak ne akadályozzák az Oszmán Birodalom seregeinek vonulását és utánpótlását.

A híd leginkább arról vált híressé a magyar történelemben, hogy Zrínyi Miklós a híres téli hadjárata során, 1664 februárjában felgyújtotta és teljesen megsemmisítette. Ezzel a stratégiai csapással Zrínyi sikeresen elvágta a törökök utánpótlási útvonalait.

Az alacsony vízszint vonzza a sportolókat és a fürdőzőket is, ilyenkor Pécsről is többen mennk le a homokpadokra ejtőzni.






Fotók: Slavonia, Glas Salavonije, Facebook


















