Közel egy hónapja lebegtette be Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, hogy felére csökkenhet az örökbefogadási eljárás hossza. A retorika szerint azért tennék mindezt, hogy akár már kilenc hónap alatt megtörténjen egy örökbefogadás. A törvényjavaslat azonban tartalmaz igen problémás pontokat, mellyel sokkal több kárt okozhatunk, mint hasznot.
A pontok kapcsán megkerestünk három pécsi örökbefogadó édesanyát, akik már végigjárták a hosszadalmas procedúrát, és ma is boldog szülők. Köztük Hohn Krisztinát, országgyűlési képviselőt is kifaggattuk, aki a parlamentben erősen bírálta a törvényjavaslat egyes elemeit, mindemellett ő maga is örökbefogadó szülő.
De először is nézzük röviden összefoglalva, hogy miken változtatna a törvényjavaslat:
- A 40 órás tanfolyam elvégzése az újonnan jelentkező szülőknek már nem lenne kötelező, de ingyenessé válna.
- A korábbi hat helyett három hónap után örökbefogadható lenne az a gyerekvédelmi rendszerben nevelkedő gyermek, aki iránt egyáltalán nem érdeklődnek vér szerinti szülei.
- Rendszertelen kapcsolattartásnál a korábbi egy év helyett nyolc hónap után lenne örökbefogadható a gyerek.
- A rendszertelen kapcsolattartás miatt örökbefogadhatónak nyilvánított gyerekek a korábbi két év helyett akár négy évig is örökbefogadhatók maradnak.
- Az örökbefogadást tervezők számára évente legfeljebb tíz nap munkaszüneti nap is járna.
- Az örökbe fogadó szülők és a gyermekek között fennálló legnagyobb korkülönbséget negyvenötről ötven évre emelnék, a hivatalos indoklás szerint azért, „hogy minél több idősebb gyereket is örökbe tudjanak fogadni”.
Hohn Krisztina elmondja, a nemrég benyújtott törvényjavaslatnak számos jó, és hasznos pontja van. Van azonban egy, ami sokkal többet árthat, mint használ. Ez pedig a 40 órás tanfolyam fakultatívvá tétele.
– Ez nem egy szokásos tanfolyam, sokkal inkább egy csoportterápia, ahol a szülőket a torokszorító pillanatokra is felkészítik. Mert a kisgyerek meg fogja kérdezni, hogy miért nem kellett az eredeti szüleinek. A tanfolyamnak továbbá nagyon fontos érzékenyítő feladata is van, hiszen a szülők nagy része csakis egészséges, fehér csecsemőt akar – mondja az országgyűlési képviselő.
Márpedig feladni nem lehet, ha nem tudjuk kezelni a nehéz helyzeteket, nem tudjuk az örökbefogadást „visszacsinálni”
Arról a módosításról, hogy a korábbi hat helyett három hónap után örökbefogadható lenne az a gyerekvédelmi rendszerben nevelkedő gyermek, aki iránt egyáltalán nem érdeklődnek vér szerinti szülei, üdvözli Hohn. A politikus úgy fogalmaz, hogy nem létezik olyan élethelyzet, melyben egy szülő három hónapon keresztül nem tud semmilyen formában üzenni a gyermekének. Ugyanígy vélekedik a rendszertelen kapcsolattartásról, mely kapcsán a korábbi egy év helyett nyolc hónapra módosul a gyermek örökbefogadhatósága.
A gyerek mindeközben megöregszik, Magyarországon pedig leginkább 5 éves kor alatti gyerekeket fogadnának örökbe a szülők.
Kiemeli, hogy egy kisgyerek életében fél év nagyon hosszú idő, ezért ez a pár hónap módosítás rengeteget fog segíteni! Pozitívnak értékeli azt a javaslatot is, miszerint az örökbefogadást tervezők számára évente legfeljebb tíz nap munkaszüneti nap is járna.
– Nagyon fontos és égető kérdés lenne, hogy előnyt élvezzenek a gyámhivatali eljárások a bíróságon, hiszen mint ahogy korában mondtam, a gyerekek „öregszenek”, és minden hónap, hét számít az életükben – tette hozzá Hohn Kriszta.
Lévai-Séllei Sarolta, pécsi örökbefogadó szülő úgy vélekedik, hogy biztosan nem tudna, vagy merne ilyen természetesen és nyíltan beszélni a tapasztalatairól, véleményt nyilvánítani az örökbefogadás folyamatával kapcsolatban, ha nincs annak idején az a jó pár óra, amit együtt töltöttek a tanfolyamon.
– Azt gondoltam kezdetben, hogy mi a férjemmel töviről-hegyire átbeszéltük mindent, ami az örökbefogadással, a gyermekvállalással kapcsolatban csak felmerülhet bennünk. Azonban a tanfolyam első napján kiderült, hogy mennyi mindenre nem gondoltunk. Számtalan új véleményt, álláspontot ismerhettem meg és megfogalmazhattam/átfogalmazhattam a sajátomat – meséli élményeit a pécsi anyuka.
A vendégként meghívott, már sikeresen örökbefogadó szülőktől olyan mondatokat hallhatott, amelyek megerősítették abban, hogy a helyén van ezen az úton. „Amikor azon a bizonyos napon csörgött a telefon, hogy megismerhetjük a kisfiunkat, már a folyamat teljes menetével tisztában voltam, nem volt zsákbamacska, végig tudtam gondolni a helyzetet, és kérdéseket tudtam megfogalmazni” – meséli Sarolta.
Tisztának, egyértelműnek és természetesnek tudtam megélni az első találkozást, a hazaköltözést a kórházból, az örökbefogadás lekommunikálását a munkahelyemen, a védőnővel, gyerekorvossal. Ezt mind a tanfolyamnak köszönhetjük!
Böbék Bernadett és férje 2018 novemberében hozták meg közösen a döntést, hogy örökbefogadó szülők lesznek. Mindeddig hosszú út vezetett, a pár ugyanis 15 éve szeretne szülővé válni. Ezalatt az időszak alatt mindent megtettek férjével egy baba reményében, ám sikertelenül. Mint mondja, pontosan emiatt a harc miatt rengeteg volt benne az előítélet, például a gyermekét feladó édesanyákkal kapcsolatban. Pontosan november 19-én azonban „megszületett szívükben” a gyermekük. Mint mondja, jelenleg is várakoznak, minden álmuk és vágyuk, hogy megcsörrenjen a telefon.
– Amikor a kötelező tanfolyam első napján elindultunk itthonról, nem tudtuk mire számítsunk, de semmi sem tarthatott volna vissza minket attól, hogy végigcsináljuk. Őszinte leszek: voltak ellenérzéseink, de már az első órában kiderült számunkra, hogy mennyire hasznos és jelentős segítséget nyújt számunkra – meséli élményeit Bernadett.
„Őszintén és nyíltan, rengeteg kérdést, leendő szituációt beszéltünk át a szakemberekkel. Kételyeket oszlatott el és magabiztossá tett minket a tanfolyam. Biztos vagyok benne, hogy nélküle sokkal de sokkal nehezebb dolgunk lett volna” – teszi hozzá.
