Ezt kutatja egyebek mellett egy nemzetközi kutatás, amely Magyarországon is monitorozza a lakosságot. Az egészet egy neves sörgyártóhoz köthető alapítvány - a Carlsberg Alapítvány - fedezi.
Nem csak a kormány végez közvélemény kutatásokat, más forrásból is meg lehet tudni, hogy mit gondolnak a járványról és az intézkedésekről a emberek, ahogy azt is, hogyan viselkedtek az elmúlt hónapokban. Ilyen adatokat gyűjt például a dániai Aarhus egyetemen folytatott HOPE – How Democracies Cope with COVID-19 projekt, amely az Egyesült Államokban és hét európai országban, köztük Magyarországon is rendszeres online kérdőíves kutatásokat végez a járványra adott reakciókról. A magyar adatokról a kutatócsoport magyar kutatója, Bor Alexander készített egy gyors elemzést – vette észre a 444.
Loading…
Reload document
Open in new tab A kutatás szerint a magyarok július óta nemzetközi összehasonlításban is sok közeli kontaktust létesítenek, különösen idegenekkel. A második
hullám ellenére szeptember végéig az emberek nem csökkentették a kapcsolataik számát.
A napi kézmosások száma júniusban jelentősen visszaesett, és azóta sem állt vissza a tavaszi szintre. Igaz még így is viszonylag jónak számít
nemzetközi összehasonlításban. Pozitívum, hogy az emberek nagy többsége rendszeresen hord maszkot.
A fizikai távolságtartás pszichológiai ösztönzői terén vegyes a kép: egyrészről az emberek stabilan úgy érzik, hogy tudják mit kell tenniük,
másrészről azonban nem mutatják a kellő félelem jelét.
Hiába hangoztatják a járványügyi szakértők, hogy a jelenlegi helyzet rosszabb, mint tavasszal volt, a magyarok többsége jóval kevésbé aggódik. Az emberek elsősorban a gazdaság helyzete miatt nyugtalanok.
Ugyan igaz, hogy a magyarok kevésbé támogatják szigorú korlátozások bevezetését, mint a többi vizsgált ország lakói, ezek a különbségek legtöbbször csekélyek. A magyarok nagytöbbsége támogatja a maszkviselést, határzárat, magán- és közrendezvények tiltását. Az emberek közel fele támogatja az iskolabezárást és az otthonról dolgozást.
