A gyermekeket és a felnőtteket is érinti a „Covid-típusú" elhízás, vagyis a járványhelyzet miatti életmódváltással összefüggő súlygyarapodás – derül ki Prof. Dr. Bedros J. Róbert, az Országos Obezitológiai Centrum vezetője és Dr. Simonyi Gábor, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központ osztályvezető főorvosa közös tanulmányából. A szerzők szerint a „home office", az otthontanulás, a gyakran a konyhába áthelyezett „iroda", az otthoni főzőcskézés, a munkába járás melletti ügyintézés kiesése, a stresszel és a szorongással járó nassolás mind hozzájárul a kilók gyarapodásához, miközben a Covid súlyosabb kimeneteléért éppen az elhízás az egyik fő felelős.
Súlygyarapodás pandémia alatt – A „Covid-típusú” elhízás címmel elemezte a koronavírus-járvány egyik egészségre káros „mellékhatását” a két szakember.
Nagy a rizikó
Szerintük a koronavírus-járvánnyal párhuzamosan egy másik, ugyanolyan veszélyes világjárvány veszélyezteti az emberek egészségét: az elhízás.
Az elhízás számos betegség kockázati tényezője és a koronavírus súlyosabb kimeneteléért is felelős. Nemcsak a felnőttek között, hanem sajnos a gyermekeknél kockázati tényező az elhízás. Ezt igazolja, hogy a gyermekkórházak intenzív osztályán főleg igen túlsúlyos kamaszokat kezelnek Covid-betegséggel
– írják a tanulmányban.
A karantén, a „home office”, a gyermekek digitális, otthoni oktatása mind-mind kevesebb mozgás lehetőséggel jár, miközben fokozódik a táplálékfelvétel csábítása is. Már korábban is összefüggés mutatkozott a tévénézés és a gyermekkori elhízás között és ez vélhetően a mostani járvány egyik következménye lehet, hogy a gyermekeink néhány kilóval „gazdagodva” abszolválják majd a járvány végét.
Tanulmányok igazolják, hogy a más tevékenységgel megszakított evés, vagy nem az étel fogyasztásra történő figyelés hatásaként többet eszünk.
Mindezek miatt nem meglepő, hogy a járvány alatt az emberek többsége jó pár kilót felszedett magára. Felmérések kimutatták, hogy miközben 68 százalékkal többet nassoltunk és 74 százalékkal több időt fordítottunk főzőcskézésre, 61 százalékkal kevesebb időt töltöttünk házon kívül és 54 százalékkal kevesebb időt szántunk mozgásra, emiatt pedig miatt sok kiló felszaladt.
Többen főznek otthon, sokan túlzásba esnek
A szerzők megállapítása szerint aki otthonról dolgozik vagy digitális oktatásban vesz részt, nehezen tér vissza a korábban megszokott mozgásmennyiségéhez, de a mozgáshiány nemcsak az edzés kieséséből adódik.
A pandémia alatt jellemző, hogy többen főznek otthon, ami jó dolog, ugyanakkor sokan egy kicsit túlzásba is esnek.
Nagyobb adagok készülnek és több kalóriát is veszünk magunkhoz, miközben a főétkezések között megy a nassolás. A legtöbben a stressz enyhítésére nagyobb kalóriatartalmú, gyorsan elfogyasztható ételekhez nyúlnak (pl. édességek, snackek, alkohol)”
– fogalmaznak a szerzők, akik szerint az egyes étkezések alkalmával törekednünk kell az adagok csökkentésére.
A két szakember ajánlásokat is megfogalmazott:
- tegyük kisebb tányérra az ételt, így optikailag nagyobbnak tűnnek az adagok
- tervezzük meg az étrendünket és ne a pillanatnyi hangulatunk alapján válasszunk
- csak azt vegyük meg, amire az elkövetkezendő héten szükségünk lesz, hogy elkerüljük a csábító csemegék vásárlását
- vezessünk kalórianaplót, hogy szembesüljünk az elfogyasztott kalóriákkal.
- A legfontosabb tanácsuk azonban az, hogy azonnal cselekedjünk, ha a mérleg még csak kevés pluszt mutat, mert néhány kilót könnyen le tudunk adni a mindennapokban. Két-háromhetes, napi 1200-1500 kcal-t tartalmazó étrend, heti három-öt, 45-60 perces kiadós sétával kiegészítve elősegíti a felszaladt kilók leadását.
