“A modellváltás a feltétele az orvosi karok megtartásának!”

Cikkünk frissítése óta eltelt 1 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A Telex szerint szerint január első napjaiban behívták az Innovációs Minisztériumba (ITM) a szegedi, a pécsi és a debreceni egyetemek rektorait, ahol Palkovics László ismertette velük a minisztériumi forgatókönyvet: saját kérésükre kikerülnek az állami fenntartásból.

Az év legutolsó napjaiban – volt, ahol december 30-án – rendkívüli szenátusi ülést hívtak össze a három legfontosabb vidéki egyetemen. Pécsen (PE), Szegeden (SZTE) és Debrecenben (DE) arról kellett dönteni, hogy az egyetemekhez tartozó klinikai központok január elsejétől – vagyis két napon belül – önálló jogi személlyé válnak. Az utolsó pillanatos átalakítást a koronavírus-járványra hivatkozva az illetékes minisztérium kezdeményezte, arra hivatkozva, hogy a BM alá került kórházirányítás miatt van szükség a változásra – írja a lap.

Az egyetemek eleget tettek a kérésnek, azt azonban ekkor még senki nem mondta nekik, hogy néhány nap múlva egy sokkal alapvetőbb változás elébe néznek:

ha a rektorok keresztülverik a döntéshozó szerveken, az egyetemek formálisan megszűnnek állami intézmények lenni, egy magánalapítvány lesz a fenntartójuk, minden lényegi döntést pedig egy kinevezett kuratórium fog meghozni. 

Azt, hogy az egyetemi klinikák új státusza hogy függ össze a pár nap múlva belengetett teljes modellváltással, azóta is csak találgatják egyetemi berkekben. Van, aki szerint ez már az alapítványi fenntartásba adásnak ágyazhatott meg, mások szerint az is elképzelhető, hogy 2020. december végén még az ITM sem tudta pontosan, mit fog kérni néhány nap múlva. A legelterjedtebb vélekedés szerint

a Palkovics vezette tárca ezzel akarta bevédeni a klinikákat és velük a vidéki orvosi karokat attól, hogy az Emmi leválassza és átvegye őket

– írja a lap. Hogy lehetett ilyen irányba mutató szándék, azt először egy fura egyetemi állásfoglalás jelezte tavaly júliusban. Ebben az SZTE teljes vezetése deklarálta, hogy ragaszkodik az egyetem egységéhez és minden karához – a találgatások szerint erre állítólag azért volt szükség, mert Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem (SE) fajsúlyos rektora a vidéki orvosi karokat a saját intézményéhez csatolva akart létrehozni egy országos orvosképző szuperegyetemet.

A vidéki intézményekben most az egyetemi vezetők egyik informális érve az alapítványosodás mellett az, hogy

ez a feltétele az orvosi karok megtartásának, az egyetemi integráció megvédésének, amit egyébként 2000-ben még az első Orbán-kormány ütött nyélbe.

Az ITM mindenesetre most kifejezetten az orvosi karral is rendelkező egyetemeknek kínálja fel a modellváltás lehetőségét – emlékeztet a lap.

A modellváltástól a minisztérium a versenyképesség javítását, hatékonyabb gazdálkodást, rugalmasabb működést vár, több tere lehet az innovációnak, egyetemi vállalatoknak, gazdasági együttműködéseknek

– mondják. A pozitívumok közé sorolják, hogy az alapítványi fenntartás alá kerülő intézmények mentesülnek a nehézkes közbeszerzések alól, és nem köti az egyetemi bérskála sem a vezetőket. Megszűnik ugyanakkor a közalkalmazotti státusz, de ezt lehet, hogy sok munkavállaló szemében kompenzálja a beígért béremelés: kétszer 15 százalék, előbb idén ősszel, majd 2022-ben – írja a lap.

A béremelést az állam állja a modellváltó egyetemeken, ahogy a működtetés nagyobb részét is. Erről közép- és hosszú távú finanszírozói megállapodást kötnek az intézményekkel, ami önmagában is mutatja, hogy valójában egyáltalán nem lehet állammentesítésről beszélni.

Az egyetemek alapítványi fenntartásban is nagyrészt állami pénzből fognak létezni, és bár megkapják saját tulajdonba az általuk használt ingatlanokat, ezeket nem nagyon tudják értékesíteni.

(via Telex.hu)

Hirdetés
Előző sztori

MEGHATÓ: Bandi bácsi 97 évesen, lábon kihordta a koronavírust

Következő sztori

Szociális munkások kapták el a koronavírust Pécsett

Pécs Aktuál rádió
PécsFM rádió
I Live Pécs rádió
Rádió 1