Az új egyetemeket érintő törvényről Stumpf István egyetemi modellváltások koordinálásával megbízott kormánybiztos beszélt egy szakmai fórumon kedden. A HVG szerint megosztott pár részletet is a törvényről, sőt az új egyetemi alapítványok kuratóriumának összetételéről is. Az is kiderült, hogy a nemzetközi egyetemi rangsorok nem mindenhatóak, és a modellváltás sem csodaszer.
A lap cikke szerint március 30-án benyújtják az újabb modellváltó egyetemekre vonatkozó szabályozást – mondta Stumpf István egyetemi modellváltásokért felelős kormánybiztos egy online szakmai webináriumon. A volt alkotmánybírót az ELTE PPK FTI Társadalmi Kommunikációs Kutatócsoportja hívta meg az általuk szervezett Egyetemi modellváltás és rankingek című eseményre.
Stumpf elárulta, hogy a napokban tájékoztatták az egyetemi vezetőket az új jogszabályról, és az intézményeket érintő, az átalakulással járó vagyonjuttatásokról is. Szerinte “élénk viták folytak a kormányzaton belül” arról, hogy milyen típusú vagyon kell ahhoz az intézményeknek, hogy nőjön a versenyképességük.
A kormánybiztos szerint az új “sui generis” – egyedi – szabályozásban lesz egy, a korábbiakhoz képest jelentős változás:
az egyetemeket fenntartó közhasznú alapítványok kuratóriumainak megüresedő felügyelő bizottsági helyeire az egyetemi szenátusoknak lesz joga tagot delegálni.
Így az egyetem közvetlenül is ráláthat a kuratórium tevékenységére. Azt is mondta, hogy az eddigi tapasztalatok fényében “van egy önfejlődése a rendszernek”.
Idén januárban derült ki, hogy újabb egyetemeken mehet végbe a modellváltás, vagyis kerülhetnek államiból közhasznú alapítványi fenntartásba.
Több-kevesebb vita közepette állt be a modellváltók sorába a három nagy vidéki – a debreceni a szegedi és a pécsi – tudományegyetem, majd továbbiak is jelezték ez irányú szándékukat, mint a Semmelweis, a Budapesti Gazdasági, az Óbudai, illetve a Nyíregyházi, legutóbb pedig a Testnevelési Egyetem.
A modellváltások koordinálásával januárban bízta meg Orbán Viktor miniszterelnök a korábbi alkotmánybíró Stumpf Istvánt.
A portál szerint a webináriumon Stumpf István beszélt a leendő alapítványi kuratóriumok összetételéről is, ami korábban sok vitát kavart, nem csak az SZFE esetében. Azt mondta, hogy
kérte az érintett egyetemek rektorait, és a Magyar Tudományos Akadémia elnökét is arra, hogy javasoljanak tagokat. A kuratóriumok összetételéről szerinte jelenleg is zajlik a vita, de úgy látja, hogy április végére, május elejére, amikor megindul az új alapítványok bejegyzése, már “látni fogjuk a neveket”. A kormánybiztos szerint megjelennek közöttük az üzleti szféra, a tudományos élet, az egyetemi szféra képviselői, de lesznek benne politikusok is.
“Értelmes és logikus elosztást eredményezett, amennyire lehetett mozogni” – mondta.
A rangsorok nem mindenhatóak, a modellváltás nem csodaszer
A webinárium fókuszában az egyetemi rangsorok voltak, ezekről kiderült, hogy kínai kezdeményezésre kezdtek elterjedni a 2000-es évek közepétől kezdődően, és előszeretettel figyelik a döntéshozók és a közvélemény is. Fábri György docens a bevezetőjében arról beszélt, hogy ezek a rangsorokon elért helyezéseknél a publikációs teljesítmény dominál, a tudományos kimenetet mérik, de közben olyan fontos terület például, mint az oktatói munka, nem jelenik meg bennük. Ez alapján nem feltétlenül alkalmasak az egyetemek valós teljesítményének az összehasonlítására.
Amikor a docens azt kérdezte a kormánybiztostól, hogy mennyire motiválták a modellváltást ezek a rangsorok, Stumpf azt felelte, hogy az itt elfoglalt helyezés “erős érv akkor, ha valamit kell kezdeni a magyar felsőoktatásban”, mert mind a kormányzat, mind az emberek nehezen dolgozzák, fel, hogy hol állnak a magyar egyetemek.
