Címlap Egyetem Az egyetemi m...

Az egyetemi modellváltás nem csodaszer, de esélyt teremt

Cikkünk frissítése óta eltelt 3 év, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Interjút adott a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos a Magyar Nemzetnek, miután nemrég a parlament döntött az egyetemek modellváltásáról szóló törvényjavaslatról. A cikkből egyebek mellett kiderül, hogy Stumpf István szerint

az egyetemek „leszakadtak az állami köldökzsinórról”, nagyobb autonómiát kaptak a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben, a külső környezettel való kapcsolattartásban és kicsit a közbeszerzésben is.

Történelmi pillanathoz érkeztünk

Nagy politikai kockázatot vállalt a kormány, hogy egy évvel a választások előtt ekkora reformba kezdett, de nem lehetett tovább odázni a felsőoktatási rendszer megújítását

– fogalmazott a kormánybiztos.

Szerinte az egyetemek leszakadtak az állami köldökzsinórról, nagyobb autonómiát kaptak a gazdálkodásban, a szervezeti működésben, a bérrendszerben, a külső környezettel való kapcsolattartásban és kicsit a közbeszerzésben is.

Történelmi pillanat jött el a magyar felsőoktatás életében, és fontos nemzetstratégiai kérdésben döntött a kormány: megadta a lökést és lehetőséget az egyetemeknek arra, hogy a minőségi tudástermelés révén Magyarország belépjen abba a nemzetközi világba, ahol kitüntetett harc folyik a hallgatókért és a magas hozzáadott értéket jelentő intellektuális tőkéért.

Ugyanakkor akadnak nehézségek, hiszen számok szak – például a pedagógusképzés – nem piacosítható, ebben az állam továbbra is jelentős szerepet kell hogy vállaljon. És a klinikák sorsa is sokáig vitatott volt, de végül egyértelművé vált, hogy az egyetemeknél kell maradniuk. Sikerült megoldani, hogy összehangoljuk a központi kórházi irányítási rendszert és az egyetemek autonómiájának a rendszerét. E két terület átalakításába szinte minden kormánynak beletört a bicskája – fogalmazott Stumpf.

A kuratóriumi tagok személyes felelősséget vállalnak döntéseikért

A kormánybiztos szerint a korábbi állami fenntartó helyére az alapítvány lép, átveszi a jogosítványokat. A kuratórium a szenátussal együtt alakítja ki az egyetem alapító okiratát, a szervezeti szabályzatát, pénzügyi vagyonkezelési szabályzatát, a jövőbeni fejlesztési terveket. Mindent közösen készítenek elő. Az arctalan fenntartó helyére konkrét személyek kerülnek, akik személyes felelősséget viselnek a döntéseikért.

Nem csorbul az egyetemi autonómia

A stratégiai döntéshozó szerv a kuratórium lesz. A szenátus képviseli az egyetemi autonómiát, és minden ellenzéki híresztelés ellenére továbbra is fontos szerepe lesz az államnak az irányításban, a szabályozásban, az ellenőrzésben.

Stumpf István úgy véli, hogy a modellváltás során nem privatizációról van szó, amit folyamatosan hangoztat az ellenzék, hanem arról, hogy a korábban használóként jelen lévő egyetem megkapja tulajdonba az infrastruktúrát, de a vagyont nem fordíthatja másra, csak a felsőoktatásai célokra. Ez a közfeladat pedig igen súlyos: Magyarország újjászületésének megalapozása és intellektuális tudáskincsének újratermelése. 

A modellváltás nem csodaszer, de esélyt teremt

A modellváltás nem váltja meg az egyetemek összes gondját, de esélyt teremt arra, hogy a forrásokért, a hallgatókért és a belső megújulásért folyó kiélezett versenyben az intézmények levessék azokat a béklyókat, amiket részben az államháztartási bürokratikus rend, részben pedig a központosított közbeszerzési rendszer, a kötött bérezési struktúra jelent, illetve az, hogy nem tudnak szabadon szerződni az üzleti partnerekkel.

Számos, nagyon fontos szabadalom pihen az íróasztalfiókokban, mert nem volt hozzá pénz vagy elég motiváció, hogy az egyetem nekikezdjen. A modellváltás révén ugyanakkor az egyetemek most próbálnak új konstrukciókat is kialakítani, amelyek lehetővé teszik az ilyen szabadalmak piacra vitelét

– fogalmazott a kormánybiztos.

Jön a béremelés

Az új finanszírozási rendszer életbelépésével, szeptember elsejével meglesz a 15 százalékos emelés, majd négy hónap elteltével, január elsejétől már kapják a második 15 százalékot az egyetemi dolgozók – hangsúlyozta Stumpf, aki szerunt ugyane ez jelentős költségvetési teher, de nemcsak a modellváltó, hanem az összes egyetem meg fogja kapni.

Az egyetemi modellváltás a PTE-t is érinti; legutóbb arról adtunk hírt, hogy jelentős állami ingatlanvagyon került a pécsi egyetem és az azt újonnan működtető alapítvány kezelésébe: