Na de hova tűntek a galambok a városból?!

Na de mi is az a parlagi galamb és miért vannak olyan sokan?

A parlagi galamb lényegében a szirti galamb faj háziasításából származik, ezen madár faj elvadult alakja. Mára már az egész Földön elterjedtek. Állandó madarunkká vált a parlagi galamb, hiszen nem vándormadár. Ahol megszületik, ahhoz a helyhez ragaszkodik. Szinte mindenféle magvakat, bogyókat megesznek és ezek mellett a városokban a kommunális hulladék jelenti nekik az egyik fő táplálékforrást- bármit képesek megenni.

„Ha a káposztás tésztát öntenénk ki eléjük, valószínűleg azt is megennék”

– mondta el Szieberth Mihály, a Mecsek Galamb és Kisállattenyésztő Egyesület elnöke.

A gyors szaporodásuk annak köszönhető, hogy a városokban az épületek esztétikája révén könnyen fészkelnek be bárhova és a szubtrópusi klíma miatt átvészelik a teleket is. Természetes ellenségei sem igen találhatóak meg a városokban, a négylábú macskafélék ugyan ritkítják őket – főleg a nyestek. A nagyobb testű madarak, mint a sólymok, héják közkedvelt prédájának számítanak, de a levegőben nem igen találkoznak Pécsen velük.

Túlszaporodásuk miatt egyes nagyvárosokban komoly problémákat okoznak tömeges jelenlétükkel és a maguk után hagyott mocsokkal és piszkítással. A galamb szakértő viszont leszögezte, hogy a rémhírekkel ellentétben a galambok jelenleg nem terjesztenek betegségeket. Ugyan maga a galamb tollain lévő „galamb por” bekerülve a tüdőbe okozhat betegségeket, de ő még nem hallott olyanról, hogy a városban valaki emiatt lett volna beteg.

„Hatvan éve galambászok, az otthoni galambjaim sem különbek, mint a Széchenyi tériek és betegséget még soha nem kaptam el. Vannak betegségei a galamboknak, de azok emberre nem ragadnak át, illetve nem veszélyesek”

-jegyezte meg a tapasztalt galambtenyésztő.

A galambok maguk elpusztulhatnak betegségekben, de ez sem igazán jellemző. Az állományuk 95 százaléka általában természetes módon pusztul el.

Még sem olyan veszélytelen?

Maga a galamb ugyan nem hordoz olyan betegségeket, amik emberre veszélyesek lennének, viszont a „galamb por” mellett ürüléke már kevésbé veszélytelen. A következő olvasható a Magyar Kártevőirtók Országos Szövetsége honlapján:

A vadgalambokról köztudott, hogy olyan betegséget előidéző organizmusokat hordoznak, amelyek bekerülhetnek az emberek szervezetébe, ilyenek például a Salmonella, Listeria és az E.coli. Meglehetősen kicsi annak az esélye, hogy ezeket a betegségeket közvetlenül a madaraktól kapjuk el, bár a kontaktus utáni ételfertőzés vagy a rossz személyi higiénia növeli ennek kockázatát.
Fontosabbak ennél a madarakhoz kapcsolódó légzőszervi betegségek, mint például az Ornithosis, Histoplasmosis, Cryptococcosis és allergiás alveolitis. Az egészséges emberekre, akik elkapják ezeket a betegségeket, gyakran alig vannak hatással. Míg mások esetében, a nagyon fiatalok, nagyon idősek, rendkívül érzékeny emberek, vagy azok, akiknek a gyenge az immunrendszerük ezek a betegségek nagyon súlyosak lehetnek, akár halálosak is. Erre nagyon fontos emlékeznünk, amikor madarakat látunk kórházak, bölcsődék vagy idősek otthona körül.

És akkor most több a galamb vagy kevesebb?

Megkerestük a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya Megyei Csoportjának alelnökét, Bank Lászlót, aki elmondta, hogy országosan érzékelhető a parlagi galambok megfogyatkozása, de nem igen tudják, hogy mi lehet ennek az oka. Ők nem foglalkoznak kistestű és nem védett madárfajokkal, így tovább kellett kutatnunk.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnál próbálkoztunk tovább, ahonnan eljutottunk végül a Biokomig. A kérdéseink végül célt értek és mint kiderült, tényleg kevesebb a galamb hőn szeretett városunkban.

A parlagi galamb elszaporodása ugyanis régóta szúrta a városvezetés szemét –arról hogy pontosan hány galamb van a városban, azt senki sem tudja. Még 2017-ben az előző városvezetés hatására – egy önkormányzati megbízásból – a Biokom Nonprofit Kft. szerződést kötött egy alvállalkozóval, hogy kezdjék el a parlagi galambok gyérítését a városban.

Ezek a munkálatok azóta is folyamatosan zajlanak. 2017. június 15-től számítva közel tízezer kevesebb galamb ólálkodik városunkban. Éves lebontásban nézve a következő számokat sikerült produkálnia az alvállalkozónak:

2017 (június 15-től): 836 db
2018: 2050 db
2019: 3323 db
2020: 2611 db

A Biokom hozzátette: „A parlagi galamb nem védett állat, befogása nem engedélyköteles, elszaporodása viszont komoly egészségügyi kockázatot jelenthet. A vállalkozó az állatokat élvefogó csapdákkal fogja be, amelyből a többi madarat sértetlenül tudja szabadon engedni.”

Megpróbáltuk elérni a titokzatos alvállalkozót, hogy megkérdezzük a gyakorlatban hogyan is néz ki egy galambgyérítés, és hogy mi is lesz a galambok sorsa, de annyit mondtak csupán, hogy nem kívánnak a sajtóval semmilyen formában kommunikálni. Kiváncsiak lettünk volna a válaszaikra, ugyanis Szieberth Mihály szerint kevésbé humánus módon „etetéssel is” szokták ritkítani őket.