Ünnepélyes keretek között nyitotta meg a szüreti szezont augusztus17-én – a Dél-Dunántúlon elsőként – a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézete.
Az 1949 óta fennálló, 39 hektárnyi szőlőültetvénnyel rendelkező intézet 1600 négyzetméter alapterületű (4800 hl kapacitású) pincéjében felkészülten várja a friss termést, hogy azt feldolgozva kiváló borok kerülhessenek a palackokba. A Kutatóintézet díjnyertes borai egyre több vendéglátóhelyen szerepelnek a borlapon, az érdeklődők a borszaküzletekben, valamint egyetem webshopjában is megtalálhatják kedvencüket.
A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben a nemesítési tevékenység az alapítás óta kiemelt jelentőségű feladat. Hazánkban egyedül Pécsen folyik világszínvonalú rezisztencia-nemesítés, amelynek célja a környezettudatos, fenntarthatóbb szőlő-bor ágazat megteremtése és megerősítése. Elsőként ezen rezisztens szőlőkből – akárcsak tavaly – a Kozmopoliten és a Jázmin érlelte be termését. Újfent jól vizsgáztak tehát a pécsi „rezi” fajták, ráadásul növényvédelmi szempontból is az élen végeztek, hiszen csak kétszer permetezték az ültetvényeket, szemben a hagyományos fajtákkal, ahol átlagosan 7-8 alkalommal volt szükség permetszeres védekezésre.
Az ünnepélyes szüretkezdésen Madaras Zoltán, az intézet elnöke kiemelte, hogy bár idén a hűvös tavasz és a csapadékos idő miatt később indult a természet, de a terméshozamot és a minőséget mindez nem befolyásolta. A borkészítés egyik legnagyobb kihívása a mindig változó körülményekhez való alkalmazkodás, a készenlét és a gyors reagálás, ám ez eredményezi azt a csodát, hogy a bor minden évben más és más arcát mutatja.
Dr. Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora megköszönte a Kutatóintézet dolgozóinak a szakszerű és hozzáértő munkát, valamint kiemelte a szőlőművelés és borkészítés folyamatában az emberi tényező fontosságát. Kifejezte, hogy büszke az Intézet kiemelt szakmai tevékenységére és az eddig elért eredményekre.
Felföldi László, a Pécsi Egyházmegye megyéspüspöke az égiek közbenjárását kérve áldotta meg az idei termést és a szőlőmunkásokat.
A 2023-es évben szinte minden a csapadékról szólt országszerte, így a Szentmiklóshegyi termőhelyen is. Az átlagosnál hűvös tavasz vontatott fakadást eredményezett, ennek következtében a további fejlődési szakaszok is később indultak. A tél végi és tavaszi nagy csapadékmennyiség kedvezett a gombás fertőzéseknek, elsősorban a peronoszpórának – ez nem csak Magyarországon, hanem szinte egész Közép-Európában megjelent. Az Intézet feszes és megfelelően időzített növényvédelme azonban sikeres volt, az ültetvényekben nem keletkezett jelentős kár. A bőséges csapadék és az átlaghőmérséklet gyors emelkedése szinte robbanásszerű hajtásnövekedést és fürtképződést eredményezett. Nyáron sok helyen heves zivatar, szélvihar és jégeső pusztított az ültetvényekben, mindez a Kutatóintézet termőhelyeit elkerülte. A fürtök kiteltek, a bogyók az átlagosnál nagyobbak, a termésmennyiség átlag feletti idén. A korai érésű fajtáknál az előző, aszályos évekhez képest később kezdődik a szüret, átlagosan 10-14 napos eltérés prognosztizálható.
