Ha farsang, akkor fánk! Ha fánk, akkor olajszag. Vagy mégsem? Megtaláltuk azt a megoldást, amivel garantáltan elégedettek lesztek. És hoztunk egy kis fánk történetet is.
Sokan ódzkodnak tőle, hiszen túl macerás elkészíteni, egészségtelen és úszik a ház az olajszagban. Na, de csak akkor, ha nem ezt a receptúrát követi! Lokodi Ákos, kreatív séf és gasztronómiai tanácsadó megmutatta nekünk, hogyan is kell olajmentesen, környezet és embert kímélő módon otthon farsangi fánkot sütni.
Hozzávalók:
- 50 dkg liszt
- 5 dkg vaj
- fél élesztő (mi száraz élesztővel is kipróbáltuk, abból egy egész mehet bele!)
- 3 dl tej
- 2 tojás sárgája
- 2 evőkanál cukor
- 1 csipet só
A cukros tejben felfuttatott élesztőt a liszthez tesszük. Ehhez adjuk hozzá a felolvasztott vajat, amit tojássárgájával elkevertünk. Majd egy kis só és ha van otthon ehető héjú citromunk, akkor az is mehet bele egy kevés. Ezután összegyúrjuk, vagy a lustábbak használhatnak kézi robotgépet is (csak ne felejtsük el a jó, „élesztős végeket” beletenni!) 20 percig pihentetjük szoba-hőmérsékleten, majd apró, 2 centis kis korongokat formázunk. Mi pohárral szúrtuk ki.
ELŐMELEGÍTETT sütőben 20 percig sütjük, közben megforgatjuk, hogy mindkét oldala szépen megbarnuljon. Fontos! A sütőt NE légkeverésre állítsuk!
Fánkból vaskarika, avagy a sült tészta eredete
Maga a farsang január 6-tól egészen február 16-ig tartó nagy böjtig tartó időszak, ami alatt hagyományaink szerint az egyik kedvenc édességünk a farsangi fánk – mondta el Lokodi Ákos.
Egy rossz dobásnak köszönhetjük a fánkot?
Több teória is létezik, amelyek közül van aki Németországhoz, van aki Ausztriához, míg mások Olaszországhoz kötik az eredetét. Ezek közül az egyik leghíresebb történet egy bécsi pékhez köthető. Az elbeszélések szerint a pék halála után a felesége vette át a pékséget. A vásárlók reggelente sokat vártak, aminek hangot is adtak. Egy idő után a pékné megelégelte a panaszokat és erre válaszként megfogta a kezébe akadó első kenyértésztát, amit
hozzá akart vágni a reklamáló ügyfeleihez.
Viszont a tészta célt tévesztett és a dühöngő fejek helyett a forrón sistergő olajban kötött ki. A kisülő fánk illata megtetszett a vendégeknek, akik azonnal kértek is belőle. A legenda szerint ennek köszönhetően született meg az első fánk.
Egy másik elmélet szerint Aragóniai Beatrix királynőhöz köthető a fánk eredete, akinek a nevéhez nagyon sok gasztronómiai hagyomány fűződik. Nem beszélve a rengeteg babonáról, amik ugyanúgy a fánk történetét átölelik.
Fánktörés = esküvő
Volt, hogy azért készítették a fánkokat, hogy a közelgő viharok ne szakítsák le a ház tetejét. Mindezek mellett pedig a népi párkeresésben is komoly szerepe volt a porcukros nyalánkságnak, ugyanis a lányok régen fánkot adtak azoknak a fiúknak, akiket férjjelöltnek választottak. A fiúk pedig „fánkocskámnak” becézték a lányokat. Ha pedig egy pár fánkot tört, az a közelgő esküvőt jelképezte. A fánk köralakja miatt a gyűrűt szimbolizálta.
