Címlap Gazdaság Az aksiknak s...

Az aksiknak súlya van: útfejlesztésbe kezd a kormány

Cikkünk frissítése óta eltelt 6 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

A logisztikai és szállítmányozási szektor jelenleg a GDP öt százalékát állítja elő, amely 2030-ra tíz százalékra emelkedhet, és ezzel tovább erősíthető a magyar gazdaság összekapcsoló hídszerepe – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Századvég Vidék konferenciáján kedden Budapesten.

Kiemelte:

a közeljövőben számos nagy ipari beruházás érkezik Magyarországra, amelyek szükségessé teszik a szállítás továbbfejlesztését is.

A közvetlen működő tőke (FDI) beáramlása miatt 2030-ra a GDP-ben az export aránya a jelenlegi 70-ről 100 százalékra, a feldolgozóiparé pedig 20-ról 30 százalékra nő. A megnövekedett gyártási kapacitások miatt pedig fontos, hogy a megnövekedett logisztikai feladatokat a hazai szereplők biztosítsák – fűzte hozzá.

A kormány tíz kitörési pontot határozott meg, amellyel 2030-ra Magyarország elérheti az EU fejlettség 90 százalékát

Ezek közül kiemelte az energiatermelő-kapacitások növelését másfélszerével valamint a zöldenergia-mix kiépítését, félmillió új munkaerő bevonását és a határátkelők és a szállítmányozás fejlesztését.

A miniszter hangsúlyozta, a 2030-as gazdasági célokhoz, a felzárkózáshoz elengedhetetlen, hogy

  • másfélszer több energiát termeljünk (főleg áram),
  • ötszázezer új munkaerőt találjunk, valamint
  • a határátkelőket és szállítmányozást fejlesszük.

Hazánkban ugyanis kialakul egy „elektromosautó-ökoszisztéma”, amibe beletartozik akkumulátorgyártás, Paks2, és a napelemgyártás is, amiket aztán exportálni fogunk nyugatra, az EU felé. Az exportban robbanásszerű növekedés várható – vélekedett.

A tervek szerint 2030-ra a GDP-arányos export elérheti a 100 százalékot, ezen belül a feldolgozóipar a 30 százalékot, illetve addigra a magyar logisztikának kell kiszolgálni a bővülést, a GDP-n belül 10 százalékos szinttel. Ellenpéldaként Írországot hozta fel, ahol szoftvereket fejlesztenek, ahhoz nem kell logisztika, viszont

„az akkumulátoroknak súlya van, azt el kell szállítani”

– figyelmeztetett.

A miniszter szerint fel kell fedezni újra a Dunát, de vonaton, közúton, repülőtereken is szállítani kell.

Nem dugulhat be Magyarország

A fejlődéshez adottak Magyarország infrastrukturális adottságai, európai viszonylatban is kiemelkedő volt a magyar autópályák hosszának növekedése. Magyarország területének 90 százalékáról biztosított a gyorsforgalmi utak elérése 60 percen belül. Az ország tranzitszerepe is kimagasló és ezt a háború csak tovább erősítette: keletről nyugatra csak Magyarországon keresztül lehet eljutni.

Hazánk egyedülálló módon három útvonalon belépési pont az Európai Unió felé. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy a kormány tervezi az M1 autópálya bővítését, mert a jelenlegi kamionforgalom mellett autóútként üzemel.

Ugyanakkor a keleti és a déli határátkelők szűk kapacitása a növekedési lehetőséget korlátozza. Ha Magyarország bedugul, akkor nem lehet elszállítani a nyersanyagot és a készterméket, megnő a szállítási idő, emelkednek a költségek és ez a FDI-beruházásokban is megmutatkozhat

– fogalmazott.

Nagy Márton szerint a logisztikai szektoron belül egyre nagyobb súlyt képvisel a raktározás. A tárolási kapacitások 2021-ről 2023-ra 1 millió négyzetméterről 2 millió négyzetméterre emelkedtek és egyre inkább meghatározók a magyar szereplők.

A kormány az ágazati szereplők bevonásával javaslatcsomagon dolgozik, amelynek célja, hogy 2030-ra duplájára emelkedjen a logisztikai és szállítmányozási szektor kibocsátása. Ennek része, hogy korlátoznák a szállítási láncon belül az alvállalkozók számát, minimális szolgáltatási díjat határoznak meg és fejlesztenék a határátkelő pontokat, bővítenék az áteresztő kapacitásokat, hogy gyorsabb belépést biztosítsanak az Európai Unióba.

A kormány célja, hogy Röszke nemcsak Közép-Kelet-Európa, hanem Európa legfontosabb logisztikai központjává váljon – fogalmazott Nagy Márton.

(via MTI / Economx.hu)