Pécstől egyelőre nem igen lenne mit elvenni, ugyanis nincs komoly ipar a városban. Na de, mi lesz, ha egyszer lenne?
Egy „éjjeli” törvénytervezet szerint a kormány különleges gazdasági övezetté nyilváníthatná azokat a területeket, ahol legalább ötmilliárd forintos, kiemelt nemzetgazdasági jelentőségű beruházás zajlik. Ezek a területek pedig mind a megyei önkormányzatok tulajdonába kerülnének, amelyek véletlenül éppen a fidesz irányít. Most.
A Semjén-féle javaslat tartalmazza azt is, hogy
a települések által beszedett iparűzési adót elsőként tömegközlekedésre, a fennmaradó összeget pedig a szociális ellátások finanszírozására kellene fordítani.
Felmerülhet a kérdés, hogy ez a javaslat mennyiben és hogyan érinti majd Pécset? Vagyis elveheti-e Pécstől a komoly ipart és az iparűzési adót a kormány?
Ami nincs, azt nem lehet elvenni
Ami nincs, azt nem lehet elvenni – kezdetnénk egy ilyen régi mondással, Pécsett ugyanis régóta nincs már akkora ipar, amely meghatározó lenne. Van azonban több, kisebb gazdasági vállalkozás; köztük pedig hamarosan a Dél-Dunántúl legnagyobb autóalkatrész gyára is megépül majd, a Hanon. Mindezek mellett
rekord méretű iparűzési adót hozott össze a város tavaly, 9 milliárd forint körülit.
Tehát a tét nem kicsi, hiszen arról szól, hogy mire és hogyan költheti el ezt a pénz az önkormányzat.
A napokban írta meg a Pécs Aktuál, hogy miért nincs esélye Pécsnek egy komolyabb gyárra. Ebben megírtuk azt is, hogy szakemberek egybehangzó véleménye szerint Pécs igazi hátránya földrajzi adottságaiból ered.
Nincs ugyanis a város tulajdonában megfelelő méretű, több száz hektáros sík terület,
ahová például egy akkora üzem, mint mondjuk egy BMW, be tudna rendezkedni, vagy egyáltalán elgondolkodhatna egy ilyen léptékű beruházáson. (Az autógyár 400 hektáros területen épül Debrecenben.)
Pécsett két ipari park van, de az egyik évek óta tele van; a másik: Déli Ipari Park pedig nem az önkormányzaté többségében és a terület már részben foglalt is.
Látszólag tehát a Semjén-féle törvénytervezet csak részben érintené Pécset, egylőre ugyanis nincs a városban, város határában olyan ipari beruházás, amely a készülő törvény hatálya alá esne. /A Hanon beruházása kérdéses, mert itt ugyan 37 milliárdos értékről van szó, amihez a kormány adott támogatást, de ez három városban „osztódik szét”: Székesfehérvár, Pécs és Rétság között; nem teljesen ismert szempontok szerint. Ami biztos, hogy a legtöbb munkahely Pécsen lesz majd/.
Mi lesz Péccsel, ha jönnének a nagy gyárak?
A fontos kérdés viszont az, hogy mi történne akkor, ha lenne ilyen mértékű beruházás, gyár-telepítés Pécsen? A kérdés még égetőbb abban az esetben, ha ezt az új városvezetés harcolná ki valahogyan? Amire ugyan nagyon kicsi az esély a jelenlegi struktúrában, ahol az állam és állami cég koordinálja a külföldi beruházásokat, de azért ne legyünk ennyire szkeptikusak.
Bár kíváncsiak vagyunk a városvezetés válaszaira is; első körben Csizmadia Péterhez fordultunk válaszokért, hiszen a fenti törvényjavaslat is a Fidesz-KDNP-hez kapcsolódik. /Másrészt a Pécs Aktuál kérdéseire nem szokott válaszolni a városvezetés, tehát hiába várnánk izgatottan a reakciójukat, az vélhetően most sem fog megérkezni./
Az ellenzék pécsi frakcióvezetője szerint Pécs és a régió nyerhet ezzel, a városnak ugyanis össze kell fognia a szomszédaival, ha komolyabb ipart szeretne a jövőben.
Nem csak egy gyár, hanem annak hatásai a fontosak a város számára
– A pécsi önkormányzat legnagyobb iparfejlesztési akadálya a saját szabad (ipar)területek hiánya, amivel az elmúlt évtizedben folyamatosan küzdeni kellett. Ez részben természeti, részben viszont a korábbi szocialista vezetés hibás döntései (Déli Ipari Park külföldi tulajdonba kerülése) miatt alakult így – magyarázza a frakcióvezető. – Pécs emiatt rákényszerült arra, hogy a befektetők letelepedését segítendő, az agglomerációjába tartozó településekkel próbáljon megegyezni, de sajnos ebben az ingatlanok jogi sorsa és például az iparűzési adó bevétel megosztása mindig kritikusan nehéz kérdés – tette hozzá.
Ezt oldhatja fel adott esetben a javaslat. A beruházások gazdaságélénkítő hatása pedig mindig jelentősebb, mint az ahhoz közvetlenül kapcsolódó iparűzési adó mértéke
– emelte ki Csizmadia, tehát szerinte a szakképzett pécsi munkavállalók, az Egyetem, mint tudásbázis és a pécsi vállalkozók profitálhatnak mindezekből.
Hivatalos: Nem érinti Pécset a törvény
A kormány benyújtotta a különleges gazdasági övezetekről szóló törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi különleges gazdasági övezetek létrehozását – olvasható a Miniszterelnökség szerdai közleményében.
A különleges gazdasági övezetek olyan területek, ahol speciális szabályok segítik a nagyberuházások gyors és hatékony megvalósítását, a térség infrastrukturális fejlesztését. A kiemelt, 5 milliárd forint feletti beruházások gazdasági és foglalkoztatási hatása a helyi szint mellett megyerészeket és térségeket is érint. Éppen ezért
igazságosabb, ha egy faluban vagy kisvárosban megvalósuló jövőbeni nagyberuházás adóbevételei több települést gyarapítanak
– írták.
A beruházások ösztönzése mellett a törvényjavaslat arányosabb forráselosztást tesz lehetővé a megyéken belül. A különleges gazdasági övezetek bizonyos adóbevételeit a megyei önkormányzat a térség, különösen a beruházással érintett települések területén megvalósuló fejlesztések, valamint a települések működésének támogatására fordíthatja.
A változás nem érinti a helyi és a központi adók arányának eddigi rendszerét, nem vonatkozik a fővárosban, a budapesti kerületekben, illetve a megyei jogú városokban megvalósuló beruházásokra és az állam nem von el egyetlen fillér adóbevételt sem az önkormányzatoktól.
A kormány gazdaságpolitikájának fő célja, hogy mindenki, aki dolgozni akar, dolgozhasson Magyarországon. A különleges gazdasági övezetek kijelölése hozzájárul a gazdaság újraindításához, az új munkahelyek létrehozásához, és a meglévő munkahelyek megőrzéséhez – olvasható a közleményben.
