Címlap Hírek Az igazi pécs...

Az igazi pécsiség: 800 éves a Magyar Pálos Rend

Cikkünk frissítése óta eltelt 4 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Befejeződött a pécsi Pálos templom és a szomszédos kolostor felújítása, amely jelentős kormányzati támogatást – 540 millió forintot – kapott a Rend. Befejeződött

a Pálos templom és a kolostorépület külső és belső felújítása, létrejött egy új előadótér, egy szentségimádási kápolna, valamint egy új gyerekjátszó-helyiség, és egy új közösségi terem.

A megújult templomot szombaton avatták fel ünnepélyes keretek között, ezen ott volt Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Kővári János, várospolitikus, az Összefogás Pécsért Egyesület vezetője is.

Soltész Miklós a megújított pécsi Pálos templom és kolostor átadásán azt mondta: az idei évi forrás segítségével az egyházi közösségek táborokat, találkozókat szervezhetnek, így “élettel telhetnek meg” az elmúlt időszakban felújított vagy újonnan emelt épületek.     

Az államtitkár a rend tevékenységét méltatva kiemelte, hogy a pálosok a megalakulásuk óta eltelt csaknem (3 év híján) 800 éve alatt mindvégig – török, muszlim pusztítás, elhallgattatás, kommunista megpróbáltatások ellenére is – fennmaradtak, és ha kellett, talpra álltak.     

Emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány az elmúlt években Pécs mellett Márianosztrán, Budapesten, Páloszszentkúton és Hargitafürdőn támogatott olyan beruházásokat, amelyek a pálos rend a magyar keresztény közösségek iránt tanúsított folyamatos szolgálatát segítik.

Kővári János (Összefogás Pécsért Egyesület) pécsi önkormányzati képviselő, a Baranya Megyei Önkormányzat fejlesztési biztosa azt emelte ki, hogy a pálosok elmúlt évszázadokban tett erőfeszítéseikkel ajándékot adtak a pécsieknek és a magyaroknak. Úgy vélekedett, a beruházások egy összetartó helyi közösséget szolgálnak, segítségükkel “újra és újra otthonra lelhetnek” a hívők.  

   

Az igazi pécsiség

Bertalan, pécsi püspök a Mecsekben, a Patacs fölötti hegyen, 1225-ben monostort emeltetett a környék remetéi számára, akik a püspök joghatósága alatt éltek jámbor életet, s később csatlakoztak Boldog Özséb közösségéhez. Özséb 1246-ban esztergomi kanonokként úgy döntött, hogy remeteségbe vonul a Pilis hegyeibe. Itt látomásban részesült:

szélvihar támadt, mint pünkösdkor, de a fák nem mozdultak, lángnyelveket látott szerteszét, melyek egyetlen nagy lánggá egyesültek. Miután megfejtette e látomást, rájött, hogy neki kell összegyűjtenie a szétszórt remetéket.

S így épített a mai Kesztölc falu közelében, a Szent Kereszt tiszteletére monostort és egy templomot. Az új rend védőszentjévé Remete Szent Pált választotta. A Szentszék 1308-ban engedélyezte számukra az ágostonos regulát, és pápai jogú renddé nyilvánította a Pálosokat – olvasható a Rend hivatalos oldalán.

A rend ezután töretlenül fejlődött egészen a török megszállásig. A XV. századra az országban 900 pálos élt. A rend Európában is sok helyen elterjedt: Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, Franciaországban, Olaszországban, sőt még Palesztinában is. Erre az időre a világon 8 provinciában, kb. 300 kolostoruk volt, melyekben átlagosan 12-20 szerzetes élt. A török hódoltság ideje alatt az atyák missziós tevékenységet folytattak a szinte teljesen pap nélkül maradt, s ezért a protestáns prédikátorok által uralt területeken. Ennek az időszaknak kiemelkedő alakjai: Csepelényi György vértanú és a nagy államférfi, Martinuzzi György bíboros, esztergomi érsek.

Buda felszabadulását követően, az újjászervezés nehézségeinek megoldása után a Pálos Rend ismét fejlődésnek indult. 1770-ben a Rendet a monasztikus szerzetesrendek közé sorolták. A tudományok és az irodalom területén az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend tagjai jelentős szerepet töltöttek be, köztük a legismertebb költők: Verseghy Ferenc, Ányos Pál és Virág Benedek, akit az irodalomtörténet a magyar Horatiusként emleget. Az újabb virágzást II. József 1786-os feloszlató rendelete tiporta el, amely után csak Lengyelországban maradt meg egy kis mag.

A pálosoknak a rend megszűntetése után 150 évig nem sikerült újraéledniük Magyarországon,

csak 1934-ben nyílt lehetőség a hazatelepülésre. A rend kibontakozását azonban megakadályozta, hogy a kommunista államhatalom 1950-ben feloszlatta a szerzetesrendeket. Ekkor hazánkban a pálos szerzetesek száma 38 volt. A tagok toborzása azonban titokban folytatódott egyházmegyés kispapok közül,

akikről fogadalmaik után még szemináriumi elöljáróik, sőt püspökük sem tudta, hogy pálos szerzetesek.

Fotó: Kapitány Gergely / Pécs Aktuál

A rendszerváltozás után 4 kolostorban indulhatott meg ismét a pálos élet, Budapesten, Pécsett, Márianosztrán és Petőfiszálláson. Az újraindulás után negyedszázaddal pedig, 2014 januárja óta az erdélyi Hargitafürdőn is már pálos szerzetesek imádkozzák a zsolozsmát.

Napjainkban hazánkon kívül Lengyelországban, Erdélyben, Németországban, Olaszországban, Fehéroroszországban, Ukrajnában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban, Lettországban, Angliában, Spanyolországban, a Dél-Afrikai Köztársaságban, Kamerunban, Ausztráliában és az USA-ban, 73 rendházban, több mint 500 szerzetes él.

Atlantisz, avagy “időutazó”, “táltos fehér”, “mágus” pálosok és az igazság

A magyarságtudat mindig jellemzője volt a rendnek. A pálos szerzetes elsősorban nem magáért, hanem nemzetéért, hazájáért imádkozik és vezekel. Az ősi igazság mindegyikük tudatában él: “Et tu Hungaria, mi dulcis patria, cum Paulinis crescis, et cum itidem decrescis.”

Te is Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani.

A Rend körül igen szövevényes, fantáziadús, összeesküvés-elméletekben gazdag legendárium, illetve mitológia szövődött, elsősorban az elmúlt 40 évben.

Ennek Magyarországon az egyik legfontosabb, egyes szubkultúrákban kivételesen népszerű hirdetője Szántai Lajos, aki több órás előadásaiban Tolkient is megszégyenítő meseszerűséggel képes beszélni időutazásról, táltos-pálosokról és még ki tudja mi mindenről. Nem ő az egyetlen természetesen, aki évek óta hirdeti a titkos, ősi, igazi pálosok történetét.

A szakszövegek az egyes körökben legendaként tisztelt Árva Vincét tartják a Pálos újmitológia központi figurájának; aki ugyan katolikus pap volt, de sírjánál olyan hangosan szóltak a sámándobok, hogy azt még a korabeli sajtó is meghallotta. Ő volt az ugyanis, aki “két pálos rendről” kezdett beszélni elsőként itthon. Ennek lényege, hogy VI. Piusz pápa 1784. december 3-án, két évvel II. Józsefnek a pálosokat feloszlató rendelete előtt, az Apostolicae Sedis auctoritas kezdetű brévével, Árva szerint gyakorlatilag új pálos rendet hozott létre Lengyelországban. Árva hangsúlyozta, hogy ez az új rend nem azonos az addig Magyarországon működő Pálos renddel, aminek eredményeképp a Lengyelországba székhelyét áthelyező és napjainkban is működő Pálos Rend sem azonos a Boldog Özséb alapította Pálos Renddel. Árva Vince az eredeti, Ősi Pálos Rend utolsó tagjaként saját személyét határozta meg. „Róma 3 felterjesztésemet elfogadta, jóváhagyta. Így én vagyok az egyetlen tagja az Ősi Pálos Rendnek… Érthetetlen módon a Magyar Püspöki Kar nem járul hozzá az Ősi Pálos Rend újjászervezéséhez.”

Akit mélyebben is érdekel ez az új mitológia, illetve annak szakszerű kiigazítása, annak EZT a rövid tanulmányt ajánljuk (amiből fentebb is idéztünk), aki viszont csak röviden szeretne erről olvasni, az EZT a cikket nézze meg.

Viszonylag friss kutatás állítja azonban azt is, hogy Boldog Özséb nem létezett,

Remete Szent Pál első remete remetetestvéreinek rendjének alapítója valójában fiktív személy. Legalábbis erre jutott F. Romhányi Beatrix interneten is olvasható, A pálos rendi hagyomány az oklevelek tükrében című tanulmánya, amiből az is kiderül, hogy ki, mikor és miért alkotta meg alakját és életrajzát.