Nem kevés indulattal írt Gulyás Dénes, a Pécsi Nemzeti Színház operaigazgatója a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) vezetőjéről, reagálva Demeter Szilárd minap tett kijelentéseire. A kormánypárt kultúrpolitikáját nagyban meghatározó főigazgató a Telexnek nyilatkozva többek között arról beszélt, kukázná a magyar irodalom nyolcvan százalékát, de ízlésének a magyar könnyűzene és a magyar filmek jó része sem felel meg. Elárulta azt is, „gyűlöli a színházat, és olyan élmény neki színházba menni, mint másnak fogorvoshoz” – írja a Magyar Hang.
Gulyás Dénes – aki 2006 és 2010 között a Fidesz országgyűlési képviselője volt, kétszer is egyéni mandátumot szerezve Pest megyében – Facebook-kommentekben értékelte az elhangzottakat. A Kossuth-dajas művész úgy fogalmazott,
„azt hiszem az orvostudomány ma már csodákra képes”. (…) „Az a baj, hogy vitára érdemessé tesszük azzal, hogy beszélünk róla. A hülyék mellett el kell menni anélkül, hogy véleményeznénk. Az bizonyos, hogy valakinek le kellene venni ezt az embert a sakktábláról. Én azt hiszem elmegyek mellette, mert szeretnék nyugodtan aludni. Csak remélem, hogy a miniszter felettese tudomást szerez erről.”
Demeter Szilárd szerint „összevissza” vágták a mondandóját
Elég nagy hullámokat vetett a Telex (kissé túlvágott) interjúja velem, hogy néhány óvatos következtetést levonhassunk – reagálta Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) vezetője. A videós nyilatkozatról egyébként valóban lejön, hogy alaposan megvágták, ez látható és hallható is, még avatatlan szem és föl számára is.
„A Telex-interjúban azt nyilatkoztam: a kortárs magyar irodalom 80%-át kukáznám.
Azt a Telex már nem vágta be, hogy hozzátettem: éppen ezért nem szeretek tartalmi döntéseket hozni, mert nem az én ízlésítéletem a mérvadó, de ezt is már leírtam, elmondtam kicsimilliószor. Kuratóriumok döntenek az ösztöndíjakról, könyvtámogatásokról, én látatlanban aláírom a döntéseiket, de van egy feltételem: olyan döntéseket hozzanak, amiket meg is tudnak védeni”
– írta Demeter.
„A szám (80-20) nem véletlen: ma a Nyugatba írók kb. húsz százalékát olvassuk még, nyolcvan százalékát kirostálta az idő. Ilyen az irodalom természete” – tette hozzá.
„Egyetlen szerzőt nevesítettem negatív összefüggésben. Azt mondtam (próbálom a teljes választ felidézni, nem a telexes vágott verziót): nem az a bajom Parti Nagy Lajossal, amiket a hvg.hu-ra vagy bárhová ír, szólás- és véleményszabadság van. Hanem az a bajom Parti Nagy Lajossal, hogy a legújabb szépirodalmi alkotásai nem ütik meg az írói, költői nagyságának szintjét, szerintem szarok.
Önmagában ezzel sem lenne baj, mindenki azt és úgy ír, ahogy akar, vagy éppenséggel kiszakad belőle. Csakhogy Parti Nagy Lajos a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagja. Életműve okán kap jelentős havi apanázst. A magyar adófizetőknek eddig közel 90 millió forintjába került az, hogy Parti Nagy Lajos eddigi irodalmi munkásságát jelentős magyar szerzőként másolásvédetten közzétesszük.
90 millió forint sok pénz. Összehasonlításképpen: egy elhunyt kortárs magyar szerző életművének közzétételéért (ún. posztumusz DIA-tagként) 2 millió forintot fizetünk az örökösöknek. Ezzel szemben a DIA-tagok által beválasztott élő magyar szerzőnek évente ennek a 2 milliónak közel a dupláját adjuk oda közpénzből (csak a PIM-ből évente közel 500 millió forintot fizetünk ki a kortárs magyar íróknak ösztöndíj formájában)” – részletezte reagálásában Demeter Szilárd.
„Hát örülnék, ha ezért a pénzért a nagyrabecsült kortárs magyar írók könyvei által elébb menne a világ. Nem alanyi jogon jár az ösztöndíj. Jó lenne, ha adnánk a minőségre is.
Mindenesetre Parti Nagy Lajos melletti szolidaritásként az elit Parti Nagy Lajos verseket kezdett megosztani. Túlnyomó többségük a Rókatárgy alkonyatkor c. egyébként kiváló művet. Ami viszont 2013-ban jelent meg. Q.e.d” – szúrt oda még az írása végén.
