Horthy Miklós törvénye a tüdőszanatóriumról
A mecseki tüdőszanatórium gondolata már a ’30-as években felmerült. Erről még törvényt is hozott Horthy Miklós, Magyarország akkori kormányzója.

A szanatóriumot azonban csak jóval később, 1963-ban adták át. A város életében fontos szerepet játszó intézmény
300 beteget tudott fogadni.
Alapító-igazgatója Háber József volt 1963-tól egészen 1985-ig.

Fotó: Csorba Győző Könyvtár – Pécs
Harc a tüdőtuberkulózis ellen
Akkoriban nagyon súlyos betegség volt a tüdőtuberkulózis (tbc), szükség volt a szakirányú kórházra. Háber József révén az I. számú Belklinika tbc-osztálya is az új szanatóriumba költözött.
1977-ben azonban a Megyei Kórházhoz csatolták az intézményt, így a szakkórház önállósága megszűnt.

Amint korszerűsödni kezdett a tbc elleni harc, más, komolyabb betegségek és egyéb tüdőproblémák kezelésével is foglalkoztak. Daganatos megbetegedés, krónikus hörgőhurut, asztma – fokozatosan átalakultak a feladatkörök.
1986-ban a harmadik emeleti terasz – ami korábban a tbc-s betegek fekvőkúrájának adott otthont – 42 ágyas kardiológiai rehabilitációs osztállyá alakult át.

Fotó: Régi Pécs
A kór legyőzése, egyben az intézmény veszte
Közel ötven év alatt sikerült olyan szinten visszaszorítani a kórt, hogy a lakosság csupán 1-2 százaléka lett tbc-s. 2007 végén az osztályok egy részét a Megyei Kórház központi telephelyére költöztették, a bezárás fő oka az anyagi kiadások csökkentése volt. Nem mellesleg 46 éves működése alatt az egykor korszerű szanatórium elavulttá vált – felújítása hatalmas költségekkel járt volna. Az utolsó beteg 2009 januárjában hagyta el a tüdőszanatóriumot; az ajtókra lakat került.

fotó: Csorba Győző Könyvtár
2004-ben 1,4 milliárdra becsülték az értékét
Jelenleg üresen áll, de már van új gazdája!
A kiköltözés után nem több már, mint egy ijesztő, elhagyatott épület, ami nemrég a PTE és az új alapítvány tulajdonában került.
Az egykori tüdőszanatórium bemutatásában a Régi Pécs segített nekünk.
Forrás: Régi Pécs, Csorba Győző Könyvtár















