Magyar kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján megvizsgálták, mely megyéket sújtották leginkább a hőhullámok, és hol jártak a legnagyobb többlethalálozással. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai tanszék kutatóinak vizsgálata azt mutatja, hogy a hőhullámok egészségügyi hatása nem mindenütt követi a hőség gyakoriságát, ami fontos szempont lehet a közegészségügyi felkészülésben.
Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatóinak elemzéséből kiderül, hogyan változik a hőhullámok gyakorisága, és egészségünkre gyakorolt hatásuk mennyire mutatkozik meg a hazai halálozási statisztikákban – olvasható a Másfélfok.hu-n.
A hőhullámok terhe nem egyenletesen oszlik meg az országban – állapítják meg a kutatók, akik megvizsgálták a megyei többlethalálozást, vagyis azt, hogy a hőhullámos hét alatt mekkora az adott megyében a hőhullámos héten kívüli átlagos halálozási szinttől vett eltérés. Ehhez a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) 2015 és 2025 közötti időszakra vonatkozó adatait vettük alapul. Elsőre a hőhullámos hetek gyakoriságához nagyon hasonló térbeli eloszlást várnánk, de az eredmények egyáltalán nem ezt mutatják.
Az intenzív hőhullámok idején az átlagos heti többlethalálozás több megyében nagyon erős jelként jelentkezik. Tolnában 35%, Baranyában 28%, Jász-Nagykun-Szolnokban 26%, Bács-Kiskunban 25%, Békésben és Budapesten 24% körüli többlethalálozás történt a 2015–2025 időszakban.
Hozzá kell tenni, hogy intenzív hőhullámos hétből csak néhány fordult elő a vizsgált 11 év alatt: pl. Csongrád-Csanádban 2015-ben, 2017-ben, 2022-ben egyszer-egyszer, míg 2024-ben háromszor is. Érdekesség, hogy Csongrádban csak 20% körüli a többlethalálozás, miközben ez Magyarország egyik legmelegebb része.
Hőhullám idején az emberi szervezet szempontjából nemcsak az számít, hogy mi a napi maximum-hőmérséklet – legalább ennyire fontos, hogy mennyire melegek az éjszakák, vagyis kap-e esélyt a szervezetünk a regenerálódásra. És minél több napig tart a folyamatos meleg a pihentető éjjeli enyhülés nélkül, annál nagyobb terhelés éri az emberi szervezetet. Épp ezért a hőhullámok hatását legjobban a napi átlaghőmérséklettel lehet mérni: ez az adat jól jelzi az olyan forró időszakokat, ahol már az éjszakák sem adnak enyhülést. Magyarországon a másod- és harmadfokú hőségriadóhoz is ezt a küszöböt használják: ha a napi átlaghőmérséklet egy, illetve legalább három napon át 27 °C felett alakul.
Korábbi elemzéseikben már bemutatták a kutatók, hogy
Magyarországon nem igaz, hogy „nyáron mindig is volt forróság”.
A hetvenes-nyolcvanas években az ország kis részét leszámítva húsz év alatt egyetlen harmadfokú hőhullámos időszak sem fordult elő, mára viszont ezek rendszeresen megjelennek – az Alföldön és a nagyvárosokban az országos átlagnál két-háromszor is többször. Továbbá egy másik elemzésük kimutatta, hogy a megfigyelt változások nem tekinthetők természetes ingadozásnak, azaz 90%-os bizonyossággal állítható, hogy az emberi tevékenység miatt lettek gyakoribbak a hőhullámok Magyarországon.
Ez is érdekes lehet
Magyar kutatók az elmúlt tizenegy év adatai alapján megvizsgálták, mely megyéket sújtották...
Lehűlt a betondzsungel.
De pár nap és jön a lehűlés.
Tettünk egy kört a Barbakánnál.
Narancssárga figyelmeztetést adtak ki megyénkre
A fokozott verejtékezés nátriumveszteséggel jár. Figyeljünk a sópótlásra!
