Ismét életre kelt az Etna, Szicília tűzhányója, a felszálló hamufelhő miatt pedig biztonsági okokból felfüggesztették a légiközlekedést a cataniai repülőtéren. A nem mindennapi természeti eseményt pécsiek is látják, élvezik, vannak olyan szerencsések, akik az erkélyükről nézhetik, ahogy pöfékel és füstkarikákat ereget a vulkán. Kata elárulta lapunknak, hogy elég félelmetes az Etnától érkező robaj, kicsit paráznak, ugyanakkor a helyieken nem látszik, hogy történt valami, minden megy a maga megszokott útján.
Az élet produkál érdekes dolgokat: egy pécsi hölgy és kísérője láthatta az Etna kitörését. Péntek éjjel szállt le a gépük a cataniai reptéren, ahonnan Mascaliba vezetett az útjuk, ahol aztán átélhették a nem mindennapi természeti jelenséget…
– Semmit sem tudtunk arról, hogy vulkánkitörés készül – árulta el lapunknak Kata. – Először csak pöfékelt, úgy nézett ki, mintha fehér füstkarikákat eregetne, aztán fekete pamacsok következtek, ekkor már látszott, hogy éledezik az Etna. Mindezt a teraszunkról nézhettük végig, tényleg extra volt. Végül kitört a tűzhányó, látszik a láva, ami valóban fantasztikus látvány. Kicsit azért parázunk, esténként félelmetes az Etna felől érkező robaj, számunkra ez óriási kaland, a helyieknek azonban mindez meg sem kottyan: egyáltalán nem zavartatják magukat, minden megy a maga útján, járnak boltba, szól a zene, mintha mi sem történt volna.
Ha már egyszer ott vannak a hegy közelében, természetesen Katáék sem hagyhatják ki, hogy ne nézzék meg olyan közelről, amilyen közelről csak lehet – ma odamennek, mert az autóutak nincsenek lezárva. A hazarepülés még úgyis kicsit arrébb van, szerdán indulnának el, majd kiderül, hogyan juthatnak vissza.
– A cataniai repülőteret lezárták a hamufelhő miatt, nincs légiközlekedés. Már felvettük a kapcsolatot a hasonló cipőben járó magyarokkal, a megoldás pedig az, hogy a cataniai reptérről elbuszoztatják az induló turistákat Palermóba, ahonnan felszállhatnak a gépek, tehát jelen helyzetben úgy néz ki, haza tudunk jutni.
Más kérdés, hogy ezt a tényleg fantasztikus, nem mindennapi látványt még sokáig élvezné az ember – persze csak addig, amíg az Etna ilyen barátságos, pöfékelős arcát mutatja…



















