Járványok Pécsen: 1711-ben lezárták a várost, volt, hogy bőséges alkoholizálást javasoltak

//
Cikkünk frissítése óta eltelt 3 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

Hét pestis-, három tífusz-, kolera,- diftéria-, spanyolnátha- és influenzajárványok tizedelték meg a pécsieket az elmúlt 400 évben. Pontos számok nincsenek, de az biztos, hogy sok áldozat volt. A spanyolnátha ellen bőséges alkoholfogyasztást javasoltak.

A pécsi járványtörténetről nincs átfogó tanulmány, de a Csorba Győző Megyei Könyvtár összegyűjtötte, amit a katalógusok információi lehetővé tettek.

Pestis miatt le kellett zárni Pécset

Csak néhány járványról vannak fellelhető adatok. A pestis terjedéséért a patkányokon és rágcsálókon élő bolhák voltak a felelősek, amelyek a fertőzésért okolható baktériumot hordozták. 1653-ban kereskedelmi tilalmat rendeltek el Lengyelországgal szemben, ennek ellenére onnan érkezett a fertőzés. Az 1711-es járványban a városvezetők viszonylag időben léptek és zárták le a várost, de így is 29 felnőtt és 12 gyermek halt meg.

Két évvel később ismét visszatért a pestis, ekkor már külön pestiskórházat létesítettek a Szigeti kapu közelében, és karantént rendeltek el.

A pestises betegek által lakott házakat fekete kereszttel jelölték meg és lezárták addig, amíg a fertőzöttek gyógyultan vissza nem tudtak térni. Ekkor már több halott volt a 3 ezer fős városban, 86 ember betegedett meg, és hetvenen haltak meg. Összesen hét alkalommal volt pestisjárvány Pécsen 1645 és 1740 között.

A tífuszt francia katonák hozták be

1809. június 14-én a győri csatában Napóleon seregei legyőzték az osztrák nemesi felkelő seregeket. A veszteségek azonban mindkét oldalon jelentősek voltak. A visszavonuló francia hadsereg különböző dunántúli városokban és falvakban több mint ezer szállíthatatlan, beteg katonát hagyott hátra. A sebesültek jelentős része Pécsre került, a császári és királyi tábori főkórházba. A sebesült és beteg katonák közül a következő hónapokban 126 francia katona halt meg. A halál oka a sebesülések szövődményei után az esetek legnagyobb részében kiütéses tífusz volt.

700 katonánál többet nem akart Pécs befogadni, de ellepték a várost

Annyira sok beteg francia katonát akartak a városba hozni, hogy Pécs akkori városvezetése írt a helytartótanácsnak, hogy 700 katonánál többet nem tudnak és nem akarnak befogadni. A létszámot a helytartótanács nem limitálta, ezért Pécset lényegében ellepték a tífuszos francia katonák.

1809 szeptemberében teljesen elfoglalták a Nagy Lajos Gimnáziumot, a papneveldét, a pálosok és dominikánusok rendházát, két nagy magtárat, a városházát, két vendéglőt és a püspöki palotát is.

Több mint kétezer beteg katona került Pécsre, közülük sokan meghaltak.

1890–1891 visszatért a járvány, akkor a 35 ezer fős lakosságból 1228-an betegedtek meg, közülük kilencvenhárman haltak meg.

1872–1873-ban több száz pécsi áldozata volt a kolerának

A járványok közül a kolera szedte a legtöbb halálos áldozatot Magyarországon. A járványra próbáltak felkészülni higiénés, tisztálkodási, takarítási és táplálkozási előírásokkal, ennek ellenére az ország 13 milliós lakosságából 450 ezren megfertőződtek, de még így is 42 százalékuk – nagyjából 190 ezer ember – életét követelte.

A megyébe egy matróz hozta el a fertőzést. A férfi a helyi kórházban halt meg, majd egyre több helyi kolerás került kórházba. Pécsre néhány hónap után érkezett meg a járvány. Baranyában 2129 betegből 1059 hunyt el.

Difteria: Pécsen 1861 fő halt meg, többségük 4-5 éves gyerek volt

A diftéria az oltás magjelenéséig 20 millió gyerek halálát okozta Európában. Pécsen 1892-93-ban az első áldozatok többnyire iskolakötelesek voltak. A szigeti városrészből, az iskolapadokból így került át a baj a szegényebb nyomortelepekre, a sokgyermekes budai városrészbe, ahol aztán a járvány felülmúlta a lassan felfejlődő európai arányszámot is.

A legtöbb panasz a külvárosok lakosságát terheli. A gyermekek úgy ruházat, mint gondozás tekintetében annyira el vannak hanyagolva, hogy egy cseppet sem csodálható, ha a kór rendre szedi áldozatait közöttük. Rongyruhában, talpatlan lábbelivel utcára engedik a gyermeket ebben a veszedelmes hideg időben, félig dermedt tagokkal ácsorognak egyik-másik kapufélfánál a gyermekek. A szobákban a tisztátalanság leírhatatlan. Mintha soha nem is szellőztetnének, oly förtelmes bűz van némely külvárosi lakóházban

– volt olvasható egy beszámolóban.

Spanyolnátha

Három hullámban támadt a járvány Magyarországon, azonban nincsenek megbízható adatok az áldozatokról. 1918-ban a becslések 50 és 60 ezer közé tették a járványban elhunytak számát, a többi évről még becslések sincsenek.

Az biztos, hogy vidéken is tragikus volt a helyzet. A Pécsi Napló 1918. szeptember 21-i számában már szomorú hírek jelennek meg.

„Az influenzának most spanyolnátha elnevezés alatt ismert válfaja Pécset se kerülte el, aminek elszomorító bizonyítéka, hogy csak a Julián-internátusbán három, a kalocsai rendházból való nénét szólított el az élők sorából. Amint orvosi körökből halljuk, Pécsett ez idő szerint közel négyszázan feküsznek spanyolnáthában, ezek között sok iskolásgyermek, de annak szükségessége még nem mutatkozott, hogy ezért egyes osztályokban beszüntessek a tanítást.”

A Dunántúl c. helyi újság sokkal részletesebben számol be a spanyolnátha pécsi történetéről:

“Becslés szerint 3000 Pécsett a spanyol betegek száma, amelyből 80% könnyű, 20 százaléka súlyos lefolyású. Az anyakönyvi hivatal eddig 11 halálozási esetet mutat ki, azóta még 2 haláleset fordult elő, összesen eddig 13 haláleset történt. “

A járvány 1919 januárjában ért véget, a becslések szerint 50-100 fő közötti halálesettel. Akkor még hittek abban, hogy az alkoholfogyasztás gyógyít, ezért meg is kérték a pécsi szőlőtulajdonosokat, hogy ajándékozzanak vörösbort a kórháznak.

Müller Vilmos dr. szakavatott tollából egy cikk jelent meg, a mely a közelről vett példákkal igazolja azt, hogy a spanyol nátha azon kevés számú betegségek közé tartozik, a melyeknél a bő alkoholfogyasztás szembeötlő jó hatással jár -, de különösen ennek legsúlyosabb, tüdő- vagy mellhártyagyulladással járó alakjainál.”

Ezt az orvosok is elhitték, azért felhívást intéztek a borosgazdáskoz:

“A spanyol betegek közül ép a legsúlyosabb esetek a városi közkórházban állanak, ápolás alatt s igy ép ott volna helyén ezen gyógymódnak alkalmazása. A közkórház azonban megfelelő minőségű jó, ó-borral nem rendelkezik s azért a közkórház vezetősége ez úton azon kéréssel fordul a jószivű szőlőtulajdonos urakhoz, kegyeskedjenek e célra a szükségelt jó óbort ajándékképen rendelkezésre bocsátani.”

Infuenza

Kisebb- nagyobb járványok később is előfordultak, erről írt 1962-ben a Dunánúli Napló:

„Sokan emlékezhetnek még 1918-as nagy spanyolinfluenza járványra, amelyik 1951-ben ismétlődött meg, de ekkor már a járványt okozó vírus megbetegítő képessége any nyira legyengült, hogy az akkor Angliában kialakult járvány Magyarországra érkezve csak kisebb meghűlés szerű betegségeket tudott kiváltani. Reméljük, hogy ez esetben is az 1959-es A 2. típusú vírus nem lesz olyan súlyos, mint akkor volt, s nem fog országosan elterjedni.

Forrás:

 Pandur Anett Az 1872–73-as kolerajárvány Pécsett

Orvosi hetilap 1891: Fodor József : 1890-1891 Hagymáz járvány Pécsett

Dr. Vörös Márton: Egy járvány tanulságai

Régi Pécs

Nyitókép: Pieter Bruegel – A halál diadala

Előző sztori

Ez igen! Elitrangsorban lett a legjobb hazai egyetem a PTE

Következő sztori

Földrengés: még mindig dolgoznak a pécsi Lyceum templomon

Pécs Aktuál rádió
PécsFM rádió
I Love Pécs rádió
Rádió 1