Kiskorában édesanyja elhagyta, de nem adta fel Pötyi néni, a pécsi utcazenész

Már kiskorában dudorászott Mária

– Édesapám prímás volt, úgyhogy bennem is maradt zenei vér – vallotta be a Pötyi néni, aki azt is elárulta, hogy 20 éves koráig egy pedagógusnál élt.

– Dombóváron éltem 20 éves koromig. Már kiskoromban is dudorásztam, úgyhogy hat éves koromban elkezdtem zenét tanulni. – mesélte Mária.

Végül könyvkötő lett, majd Pécsre jött édesanyja után

– Az iskola elvégzése után felkerekedtem, hogy megkeresem édesanyámat. Meg is találtam, de sosem tudtam vele tisztázni, miért hagyott el – emlékszik vissza Mária, akinek édesanyja idén márciusban hunyt el. Nem haragszom rá, megbocsátottam már – tette hozzá.

Pécsett maradt, énekesnőként dolgozott, majd maradt az utca

– Utcabálokra is jártunk korábban, meg lakodalmakra. De az az időszak elmúlt, majd hét évvel ezelőtt kiültem a Király utcára énekelni – mondta az 55 éves asszony.

Az emberek kedvesek, mindenkinek van egy fix helye

– Pécsett minden utcazenésznek van egy helye és ideje, amikor zenél. Mondjuk ennek ellenére előfordult már, hogy kihívták rám a köztereseket – mondta Pötyi néni.

Citrom utca hangja

Lakatos Mária délelőttönként zenél a Citrom utca és Kossuth tér között. Azért csak a nap első felében, mert délután a harmonikás váltja.

És hogy miért Pötyi néni?

– Kislány koromban, amikor bárányhimlős voltam, akkor anyám Pötyiként szólított. A bárányhimlő elmúlt, a név megmaradt – mesélte nevetve Pötyi néni.