Ezek közül 11 kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól - állítja az igazságügyi miniszter, aki szerint emiatt (is) a jelentés abszurd és valótlan.
Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke szerdán Brüsszelben a testület első jogállamisági jelentését bemutatva arról beszélt: noha sok európai uniós tagállamban szigorú jogi szabályozás védi a jogállamiságot, a média és az igazságszolgáltatás szabadsága előtt álló kihívások több országban súlyos veszélyt jelentenek a demokratikus normák betartására.
Az országjelentésekben négy fő témakört vizsgáltak minden országban: az igazságszolgáltatás függetlenségét, a sajtó szabadságát és sokszínűségét, a korrupció-ellenes fellépés intézményi gyakorlatát, illetve a fékek és ellensúlyok alkotmányos helyzetét – ismerteti a 444. A jelentéseket a tagállamok kormányainak, illetve szakmai- és civil szervezeteinek meghallgatásával, és nemzetközi szervezetek jelentéseinek felhasználásával készítették, egységek szempontrendszer szerint.
A lap azt írja, hogy az összefoglaló szerint komoly aggodalomra ad okot Magyarországon, hogy a bíróságok irányításában illetékes szakmai testület döntéseit rendre felülírja egy politika által kinevezett másik testület – ezzel az OBT (a szakmai testület) és az OBH (a politika által küldött felügyelő) közti háborúra utalhatnak – szeintük.
Szintén a rossz példák között sorolja a jelentés általános része, hogy a magyar alkotmánybírók hivataluk lejártakor a Kúriára mehetnek bírónak. Ezzel az a baj, hogy így politikai kinevezettek ítélkezési gyakorlat nélkül kerülhetnek az igazságszolgáltatási rendszer élére.
Az összefoglaló szerint Magyarországon előfordul, hogy a legfelsőbb köröket érintő korrupciós nyomozások nagyon visszafogottak, és nem történnek meg fontos lépések, még akkor sem, ha igen komoly gyanú merül fel.
Három ország esetén veti fel a jelentés, hogy a médiahatóság politikai döntéseket hozhat a kormány érdekében: Magyarország, Lengyelország és Málta a rossz példák.
Amikor az állami hirdetések átláthatatlanságának problémája kerül elő, akkor is Magyarország az egyik rossz példa, és itt külön megjegyzik, hogy igen jelentős összeggel támogatja a kormányzat a hozzá lojális sajtótermékeket reklámokkal.
A sajtó sokszínűségét korlátozta Magyarország, amikor 470 kormánybarát kiadványt egyesítettek egyetlen alapítványban (KESMA), és a versenyhivatalnak nem engedte meg a kormányzat, hogy kivizsgálja ennek a piactorzító hatását. A jelentés szerint általában is aggasztó, hogy egyre több független kiadványt vesznek át kormánypárti tulajdonosok Magyarországon – szemlézi a 444. A kormánykritikus újságírókat ért támadások, lejáratások a bolgár, a horvát, a szlovén és a spanyol országjelentéseken kívül a magyarban is a komoly problémák között szerepel.
A civil szervezeteket ért zaklatások között a jelentés kiemeli a külföldi támogatásokról szóló bejelentési kötelezettséget Magyarország esetén, emlékeztetve mindenkit, hogy a magyar törvényről az EU bírósága idén júniusban kimondta, hogy sérti az uniós szerződéseket.
Az általános jelentés egyetlen esetben hoz pozitív példát Magyarországról: a bíróságok digitalizációjának gyors haladását, például hogy az ítéletek már elektronikusan is hozzáférhetők – olvasható a lapban.
„A jelentés abszurd és valótlan!”
Hosszan reagált a jogállamisági jelentésre Varga Judit. A magyar igazságügyminiszter azt írta: „Az Európai Bizottság ma megjelent 2020-as jogállamisági jelentése abszurd és valótlan, így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban, a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan”.
Varga Judit értékelése szerint a jelentés forrásainak kiválasztása is elfogult és nem átlátható – közölte.
„Elfogadhatatlan, hogy a jelentést valójában olyan szervezetek írták, amelyek a Magyarország ellen összehangolt politikai kampányt folytató, központilag finanszírozott nemzetközi hálózat részei” – fogalmazott Varga Judit. Kiemelte, hogy
a jelentés magyar fejezete 12 civil szervezetre hivatkozik, amelyek közül 11 kapott az elmúlt években pénzügyi támogatást a Soros Györgyhöz kötődő Nyílt Társadalom Alapítványoktól.
Az igazságügyi miniszter hangsúlyozta: Magyarország azon kevés tagállam egyike, ahol valódi pluralizmus érvényesül a médiában, az ideológiai vitákban és a közvéleményben. A baloldali és liberális médiacsatornák által nagymértékben uralt nyugat-európai médiával ellentétben Magyarországon a konzervatív és kereszténydemokrata nézetek is eljutnak a nyilvánossághoz – tette hozzá.
Magyarország alaptörvénye és állami berendezkedése a jogállamiságon alapul – folytatta, Magyarország alkotmányos identitásának védelme az állam minden szervének kötelessége.
