A Ledina Kerámia Kft.-nek nyújtott - belső - 40 milliós hitel miatt tett feljelentést a Tettye Forrásház vezetője - közölte az önkormányzat közleményben. A bejelentésük azonban több ponton is sántít, és nem bontja ki az ügy minden részletét - reagáltak a megvádolt szereplők.
Szó szerint mutatjuk az önkormányzat állításait:
„Jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt tett feljelentést a Tettye Forrásház Zrt. vezérigazgatója egy 40 millió forintos hitel miatt, amelyet 2016-ban a Ledina Kerámia Kft.-nek nyújtott a cég.
Lezárult a pécsi önkormányzati cégek átvilágítása, az adatok feldolgozását még végzik a szakemberek. Amennyiben a munka során további olyan ügyek kerülnek elő, amelyek ezt indokolják, az arra illetékesek megteszik a szükséges jogi lépéseket. Ezúttal a Tettye Forrásház Zrt. vezérigazgatója tett feljelentést a társaság egy korábbi, az előző, fideszes városvezetés idején történt ügye miatt.
A Zsolnay-háborúként ismert események idején, 2016 májusában döntött a pécsi önkormányzat a – korábbi nevén – Ledina Kerámia Kft. megalapításáról. A cég székhelye a pécsi Városháza, törzstőkéje 3 millió forint volt. A társaságnak nem voltak eszközei, gyára, vagyona, sem megrendelése. A Ledina Kerámia Kft. a cégbíróság által bejegyzett tevékenységét sosem végezte, ennek ellenére 2016 júniusától 112 egykori Zsolnay-dolgozót foglalkoztatott. Őket egy olyan, két hónapig húzódó bejegyzési eljárás alatt vette fel a Ledina Kerámia Kft., amelyben törvényességi felügyeleti eljárás is indult. A cég több alkalommal nevet és gazdát cserélt, mára fizetésképtelenségi okok miatt felszámolták.
Ebben az időszakban, 2016. június 21-én nem szabályszerűen, szóban összehívott rendkívüli igazgatósági ülést tartott a Tettye Forrásház Zrt. Az ülésen az igazgatóság egy tartózkodás és két igen szavazat mellett úgy határozott, hogy 40 millió forintos kölcsönt nyújt a Ledina Kerámia Kft. kezdeti működéséhez.
A hitel fedezetlennek számított, hiszen a 3 millió forinttal alapított társaságnak semmiféle vagyona nem volt, Pécs önkormányzata pedig, bár mindkét céget tulajdonolta, nem hozott a Ledina hitelbiztosítékáról szóló döntést.
A törzstőkétől eltekintve egyébként vagyontalan, tevékenységet nem folytató, telephellyel és eszközökkel nem, ám 112 – munkát nem végző – munkavállalóval rendelkező, a cégnyilvántartásba be nem jegyzett Ledina Kerámia Kft. kapott tehát 40 millió kölcsönt a hitelezéssel egyébként nem foglalkozó Tettye Forrásház Zrt.-től úgy, hogy erről egy nem szabályszerűen összehívott rendkívüli igazgatósági ülés döntött. A közpénzből nyújtott hitelből fiktív munkaszerződések alapján, az abban foglalt kötelezettségek teljesítése nélkül, munkabér jogcímén eszközölt kifizetéseket a Ledina Kerámia Kft.
Az átvilágítás szerint a bűncselekmény a hitel folyósításával egyidőben megvalósult. Az, hogy a kölcsön később megtérült, legfeljebb enyhítő körülmény lehet” – írta az önkormányzat.
Csak egy újabb trükk?
Az önkormányzat fenti közleménye után megkerestük az érintett, beazonosítható, és megvádolt szereplőket. Szerintük „olcsó trükkről” van szó, amelynek „maximum kommunikációs szempontból lehet értelme, mert jogilag nem sok van” – az időhúzáson kívül – közölték.
Szerintük a „hűtlen kezelés” tényállásához először az kellene, hogy kár érje a közt, illetve ez esetben a céget (Tettye Forrásház), ilyenről azonban nincs szó – ezt még az önkormányzat közleménye is elismeri.
Úgy vélték, szokásos gyakorlat, és talán még ma is az, hogy a tulajdonos (önkormányzat) a bankokat megkerülve úgy dönt, nem banki hitelt vesz fel valamelyik cége, hanem házon belül rendezik el az átmeneti kisegítést, hogy ne a bankok gazdagodjanak – például a kamat miatt. Így volt ez ebben az esetben is, a tulajdonos önkormányzat úgy döntött, hogy a 100%-os cége segítse meg egy másik 100%-os cégét. Vagyis egyik zsebéből kis időre a másik zsebébe tette át a pénzt, semmiféle kár nem ért senkit, semmit – magyarázták.
Hozzátették: korábban is nekifutottak már ennek az ügynek politikai pártok, de hiába, a rendőrség elutasította a nyomozást, hiszen nem történt bűncslekemény. Úgy vélik, ez is azt mutatja, hogy most is csak egy trükkről van szó, amolyan kommunikációs blöffről, nem egyébről.