Az ember és az emberi agy arra van kitalálva, hogy a változáshoz alkalmazkodjon. Ezt mi sem bizonyítja jobban az az élethelyzet, amikor feltűnik egy kéken villogó, szirénázó autó és mi azonnal odanézünk, a fékre lépünk! Érdeklődünk, mi közelít, honnan jön és merre tart! Nem véletlen ez a reakció és nem a katasztrófaturista bújt elő belőlünk. Arra vagyunk kalibrálva, hogy a negatív dolgokat – így a rossz hírt, kritikát és veszélyhelyzetet – jobban észrevegyük. Régen ugyanis ezen múlott az életünk.
Észrevettük a támadást és menekültünk, vagy nem figyeltünk és prédává váltunk
Ez az ösztön most is bennünk van, csak kicsit bonyolultabb körülmények között kell használnunk. Hogy hogyan használjuk, hogy kiegyensúlyozottak legyünk a mostani, rendkívül nehéz helyzetben? Hogyan szelektál az agyunk és mi hogyan nehezítjük a befolyásolást? Melyik korosztályra kell nagyon odafigyelni? És hol kérhetünk segítséget? A Pécs Aktuálon igyekeztünk a témában úgy elmélyedni, hogy az érthető legyen. Két kiváló szakemberrel beszélgettünk, akik Pécsett kutatják ezt a témakört. Legújabb PODCASTünkben Dr. Gács Boróka a Pécsi Tudományegyetem oktatója és kutatója, emellett krízisintervencióval (válságkezeléssel) foglalkozó szakember, valamint Dr. Darnai Gergely agykutató volt a vendégünk.
Válság: lefagyunk tőle vagy túlpörgünk?
Ha most egy kicsit mindkettő, akkor se ijedjünk meg! Ez is egy túlélési ösztön, ami segít nekünk a stresszhelyzettel való megküzdésben. Mindkét reakció természetes! De nézzük kicsit részletesebben – akinek kicsit több ideje van és meg is hallgatná a beszélgetést (egy 46 perces interjú), cikkünk végén megtalálja azt!
Jön egy mentő és azonnal reagálunk. Fékezünk vagy a mentő után megyünk?
A példa most nagyon hétköznapi, de átvitt értelemben nézve szinte minden krízishelyzetre kivetíthető lehet. Szembe találjuk magunkat egy váratlan helyzettel. Sokszor lelassítunk amiatt, de vannak olyanok, akiket felpörget. Ez egy természetes reakció.
– A többségben félelmi reakciót vált ki egy váratlan helyzet, amit nehezebben oldható meg. De óriási egyéni különbségek vannak, ami attól is függ, hogy mit határozunk el magunkban és korábban miket tapasztaltunk az életünkben – mondta Darnai Gergely.
Egy bizonytalan, bejósolhatatlan helyzet alapját adja a krízisnek, de az AGY REAGÁL ÉS TÚLÉL!
– Az új helyzet, ami ráadásul bizonytalan kimenetelű nagyon kockázatosak, mert kiváltják az emberekből azt az érzést, hogy ki vagyok szolgáltatva. Ha ki vagyok szolgáltatva, akkor kapaszkodok mindenbe. Legyen az negatív vagy pozitív – mondta Gács Boróka. A kutató hozzátette: mivel az agyunk arra van kitalálva, hogy túléljen veszélyhelyzetben, sokkal jobban kapaszkodik a negatív információkba.
Eltűnt a tolerancia az életünkben? Azonnali válaszra, főként kritikára késztet valami
Több időt töltünk az online térben, hazavittük a munkát otthonról, otthon tanultunk, fizikai törvényszerűség, hogyha többet töltünk az online térben, akkor az egész frusztrált helyzetet fűti az internet is – mondta az agykutató.
– Beszűkülés nemcsak fizikai, hanem mentális beszűkülés is. Nagyon gyakran ezeknek a helyzeteknek az a velejárója, hogy sokkal érzékenyebbek vagyunk a negatív információkra, negatív szűrőkkel reagálunk – mondta Gács Boróka.
A túlélésünk záloga, hogy észrevegyük a negatív ingereket
Azért vesszük ezt észre, mert veszélyt jelenthet és el akarjuk kerülni. A pozitív ingert nem vesszük észre vagy legalábbis nem tartjuk annyira a fókuszunkban, míg a fenyegetett helyzettel meg kell, hogy küzdjünk, másképp nem tudunk túlélni – mondta Gács Boróka.
Hogyan tudunk másképp „látni”, mi segíthet nekünk? Van védőfaktor?
– A pécsi kutatók több megküzdési stratégiát is vizsgáltak, de egy volt az, ami védőfaktor lehet: ez a pozitív keretezés volt! Ez azt jelenti, hogy amikor egy krízishelyzetbe kerül valaki, képes arra, hogy negatív részét megéli, viszont ezt követően képesek vagyunk arra, hogy valahogyan tudunk fejlődni, tanulni, valamit beépítünk a személyiségünkbe. Nem azt jelenti, hogy szőnyeg alá söpörjük a problémát, hanem, hogy megtaláljam azt, mit ad az életemnek – mondta Gács Boróka.
Kontrollvesztés: mindig közös mozzanata a negatív spirálnak
– Ha azt érzem, tehetetlen vagyok, nincs kontroll semmi felett, akkor az nem egyedi dolog. Következménye és velejárója a negatív ingereknek. Viszont, ha megtalálom mi az, ahogyan tudok kapcsolódni másokhoz ad egy ÉN-HATÉKONYSÁGI érzést, hogy mégiscsak van értelme, hogy én csinálok valamit, vagy foglalkozom másokkal – tette hozzá Gács Boróka.
