Az utóbbi időszakban egészen megdöbbentően néz ki a Dráva, vannak olyan részei a folyónak, ahol szinte csak homokpadok vannak, víz alig. A téli időszakban ez nem feltétlenül meglepő, de a mostani helyzet kétségtelenül nem szokványos: Őrtilosban és Barcson néhány centiméterrel megdőltek a legkisebb vízállás értékek.
Ha ez így folytatódik, lassan újabb zöldhatár nyílik, gyalog át lehet majd sétálni a Dráva medrén Horvátországba. Az utóbbi hetekben elképesztő fotókat készítettek a gyönyörű folyóról, illetve annak hűlt helyéről: víz alig van, homokpad annál több. Már-már holdbéli a táj.
Az alacsony vízállás ebben az időszakban abszolút nem meglepő, hiszen a Drávát a téli hónapokban elsősorban az Alpokban lehullott csapadék, rendszerint a hó mennyisége, és a hőmérséklet alakulása határozza meg. Az elmúlt három hónapban a Dráva és a Mura vízgyűjtőjére az átlagnál lényegesen kevesebb csapadék hullott.
Miután a Dráván érkező árhullámokat a nedvesebb légtömegek, illetve a vízgyűjtőn (főleg a magasabb területeken) az enyhébb időjárás befolyásolja, ezek pedig általában március végére, április elejére tehetők, ezért a vízszint tartósabb emelkedésére korábban nem lehet számítani. Érdekesség, hogy a folyó természetes vízjárását jelentősen befolyásolja a 22 vízerőmű. Az osztrák–szlovén határon lévő lavamündi erőmű ez évi működése során a sokéves átlag alatti volt az áteresztett vízhozam.
S hogy miként élik meg a helyiek, a Dráva közelében élők, hogy sokhelyütt szinte teljesen eltűnt a folyó? Nem különösebben izgatják magukat miatta.
Akárhogy is lesz, egyvalami biztos: kellemes tavaszi időben érdemes lemenni a Drávára, mert tényleg nem mindennapi a látvány. Nagyon jót lehet kirándulni a folyóparton (és ugye most a homokpadokon is), és csodás képeket lehet készíteni.