Sosem volt annyi korcsolyapálya Pécsen, mint a rendszerváltás előtt, amikor a város jelölte ki, hogy melyik iskolákban és sportpályákon hozzanak létre jégpályát. 150 éve indult be a pécsi korcsolyaélet!
Azt gondolnánk, hogy a pécsi műjégpálya 1981-es megnyitása előtt nem volt korcsolyaélet a városban, pedig korábban alig volt olyan sportegyesület, amely ne készített volna jégpályát. A rendszerváltás előtt az Oktatási Minisztérium szorgalmazta a jégpályák építését, a városi tanács pedig minden télen kijelölte, hogy hol lehet létrehozni egy-egy pályát.
150 éve Pécsen a korcsolyázást csak a felső- és a középosztály engedhette meg magának. Az első pécsi korcsolyaegyletet 1871-ben alapították és tagjai között az akkori pécsi nagypolgári családok tagjait találjuk. Szükség is volt a vagyonosabb tagokra, mert az ő anyagi lehetőségük segítségével létesülhetett meg az egylet korcsolyapályája.
A Siklósi országút keleti oldalán volt az első jégpálya. A Pécsi-víz kiöntése elárasztotta ezt a területet, megvárták, amíg megfagyott a víz és készen is volt a jégpálya. Itt még elég szerény körülmények között lehetett korcsolyázni. Az Egylet első időszakában is már százhatvan tagja volt, de 1893-ban 460-ra bővült a taglétszám.
Ez a hely akkor még messze volt a várostól, ezért 1885-ben a Vitéz utcában jelöltek ki egy újabb helyet, ami a mai Hullámfürdő északi medencéje helyén lehetett. A talajszint akkor közel egy méterrel mélyebben volt, ezért ide beengedték a Früveisz-patak vizét s várták, míg megfagy.
1888-ban a mai Köztársaság tér helyén jelöltek ki egy területet, ahol egy kisebb melegedőt is építettek. Ez a korcsolyapálya is a Früveisz-patak vizét használta. 1893-ban már sokkal kulturáltabb körülményeket teremtettek a korcsolyázó hölgyek és urak részére, mert felavatták a korcsolyacsarnokot, azaz egy melegedőt büfével.
Az évek során kiderült, hogy a fagyos föld elárasztása jobb és biztosabb, tartósabb pályát biztosít, így a nyári teniszpályák az első fagy beálltával jégpályákká alakultak át.
1919. szeptember 26.
„Most, mikor a nyár elmúlt és a tél a közeljövőben beköszönt, aktuálissá lesz az a kérdés, hogy a hideg idő beálltával a testedzésnek melyik ága számíthat a legnagyobb elterjedésre. Egy kis gonddal alkalmas korcsolyapályát is lehet találni. Erre a célra fel lehetne használni a város tulajdonát képező Balokányi tavat, a szigeti külvárosi részen pedig a volt Barta-féle telken és a Madarász uszodától délre fekvő régi Horvát-féle jégpályán két igen jó fekvésű és régen közkedveltségnek örvendett korcsolyapályát találunk.”
1925 szilvesztere
„Tekintettel arra, hogy városunkban korcsolyapálya híján a jégsport úgy szólván szünetel városunk legifjabb sportegyesülete, a Pécsi Torna Egylet költséget és fáradságot nem kímélve bérbe vette a P. S. C. vásártéri sportelepét 3 évi téli szezonra, korcsolyapálya céljára. Az előkészületek már annyira előrehatadottak, hogy most már csak két napi hideg időre volna szűkség, hogy a pálya a közönség rendelkezésére. álljon. A korcsolyapálya kényelmét fogja szolgálni a büfé, melegedő és a villamos világítás is.”
1927. jan 10.
„Míg a város lakói az igazak álmát aludták, a hőmérő higanya 14 fokra süllyedt. Az idei téli hidegeknek Pécsen ez volt a legnagyobb rekordja. A szokatlanul hideg időjárás nemcsak a járó-kelők arcát festette pirosra, de megváltoztatta az utcák képét is. A nagy havazásokkal fenyegető égbolt szürkeségében sikos-jeges gyalogjáró, jégvirágos ablakok és a házereszekről lelógó jégcsapok fogadták a járókelőket. Ma mindenkinek sietős volt a dolga az utcákon, mert fülig behúzódva a télikabát egy percre sem volt kedve megállni senkinek sem. A ródlizás és a síelés is szünetelt. Annál vidámabb élet lüktetett a korcsolyapályákon.”
A leghangulatosabb korcsolyapálya a belvárosban volt, a Barbakán-árokban lévő teniszpályákat árasztották el a Mecsekről lefolyó Frühveisz-patak vizével.
A II. világháború után gyorsan beindult a korcsolyaélet a városban. Amint beköszöntött a fagy, felöntözték az a teniszpályákat és másnap-harmadnap már megnyíltak a jégpályák. „Kitűnő világítás, zene, buffet!” – így szóltak a hirdetések. Az iskolaudvarokon is megnyíltak a pályák, azok a pedellusok és tornatanárok kezelésében.
1950. január 14.
„Csütörtökön és pénteken még az esti órákban is szorgalmasan dolgoztak a MEFESZ sportosztályának tagjai az egyetemi sportcsarnok melletti edzőpályán, ahol vasárnap reggel feltétlenül megnyílik az első pécsi korcsolyapálya. A sportolók türelmetlenek, van idő, amikor szünet nélkül cseng a tornacsarnok telefonja és mindenki a jégpálya állapotáról érdeklődik. A hírek szerint más egyesületek is.”
1979 novembere
„A városi tanács hat iskolát jelölt ki a városban jégpályák létesítésére: a Fehérhegyi, a Jókai utcai, a Bártfa utcai, a Köztársaság téri Általános Iskolát, valamint a Komarov Gimnáziumot és a Zipernovszky Gépipari Technikumot. A Komarov Gimnázium udvarára tervezték a legnagyobb területű jégpályát: az egész háromszáz méteres futópályát gyorskorcsolya-pályává szeretnék alakitani. Egy évvel később már Lvov-kertvárosi szabadidőparkban, a Nevelési Központ 2. sz. iskolában, a Fehérhegyi iskolában és a MÁV bárház udvarán is korcsolyapálya létesült.”
„Hazánkban évtizedes hagyományai vannak az iskolaudvarokon és salakos sportpályákon létrehozott korcsolyapályáknak. Az Oktatási Minisztérium az OTSH-val, a KISZ KB-val és a Magyar Úttörőszövetséggel együtt felhívással fordult az általános és középfokú iskolák, intézmények igazgatóihoz: ha alkalmas az időjárás, jégpályát létesítsenek!„
A rendszerváltás után egyre kevesebb jégpálya készült a városban, mára már csak a műjégpályán vagy környékbeli tavakon lehet korcsolyázni. A pécsi műjégpálya hatodik szezonjáról így számolt be 1987-ben a Kertvárosi Televízió:
Forrás: Dunántúli Napló, Dunántúl, Pécsi Napló, Régi Pécs
