Egyedülálló: az abaligeti makktárolóval segíthetnek a bajba került erdőkön

Idén majdnem 10 cm-rel kevesebb eső esett, mint kellett volna. A csapadék hiánya, a nyarak szárazsága, a légköri aszály egyre inkább érezhető erdeinken. De van remény! A Mecsekerdő két éve egy olyan makktárolót létesített, ahol a legszívósabb növényeket tudják tárolni, majd a csemetekertbe kiültetni. Nézzük, miért is van erre szükség!

„A fák nem tudnak elmenekülni”

A klímaváltozás egyik legnagyobb kihívása, hogy az erdők nem mindig képesek alkalmazkodni olyan gyorsan, mint ahogy a környezetük változik. Ripszám István, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója úgy fogalmazott:

„Míg az állatok el tudnak vándorolni a kedvezőbb élőhelyek felé, egy több évtizedes vagy akár évszázados fa erre nem képes. Ezért az erdők sokkal kiszolgáltatottabbak a klímaváltozásnak.”

A szakember szerint a legnagyobb probléma nem is feltétlenül az, hogy egyes fafajok eltűnnek, hanem az, hogy átalakul az erdők szerkezete.

Átrendeződő erdők: búcsú a megszokott képtől

A változás már most is jól látható: a fenyvesek egyes területeken visszaszorulnak, a bükkösök egyre nehezebben viselik a nyári hőséget, a szárazság egyre nagyobb stresszt jelent az állományoknak. Ripszám István szerint azonban nem drámai eltűnésről van szó:

„Nem arról beszélünk, hogy ezek a fafajok eltűnnek a Kárpát-medencéből, hanem arról, hogy visszaszorulnak a számukra kedvezőbb, hűvösebb, magasabb fekvésű területekre.”

A jövő kulcsa: a helyi genetika, a most lehulló termés

A szakemberek szerint a klímaváltozás közepette egyre fontosabb kérdés, hogy milyen származású csemetéket ültetünk vissza az erdőkbe. Nem mindegy ugyanis, hogy egy fa helyi, a Mecsek viszonyaihoz alkalmazkodott állományból származik vagy más éghajlati körülmények között fejlődött genetikai háttérrel érkezik. Míg egy Alpokból érkezett makk másképp tűri a nálunk fellépő szárazságot, az itt lehullott makkok már hordozzák azt a gént, ami segíthet túlélni – vélik a szakemberek. 

„A helyben bizonyítottan életképes fák adják a jövő erdeinek alapját. Ezek genetikai szempontból is kulcsfontosságúak.”

Abaligeten már két éve működik a jövő erdeinek „biztosítása”

A Mecsekben már működik egy különleges rendszer is: az Abaligeti makktároló, vagyis makkbank. A létesítmény 2024-ben készült el, és Magyarország első, kifejezetten erre a célra épített hűtött makktárolója. A Mecsekerdő Zrt. területén működő hűtőház több mint 400 négyzetméteres, és egyszerre akár 60 tonna tölgyfa makk befogadására is alkalmas.

Ez nem csupán egy raktár, hanem egy stratégiai jelentőségű „genetikai biztonsági tartalék” az erdők számára. A rendszer különlegessége, hogy a makkot hosszú távon, stabil hőmérsékleten tárolják, így a csírázóképesség akár 2–3 évig is megőrizhető, a belőle nevelt csemeték pedig akár 6 évre előre biztosíthatják az erdőfelújítást

Nemcsak helyi, hanem „klímarezisztens” erdők alapja is lehet

A makktároló egyik legérdekesebb lehetősége, hogy nemcsak helyi, hanem más, melegebb és szárazabb éghajlathoz alkalmazkodott szaporítóanyagok is tárolhatók benne.

Ez azt jelenti, hogy akár délibb régiókból, például Törökországból származó makkok is érkezhetnek, ezek olyan genetikai tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek jobban tűrik a szárazságot és a hőséget, a későbbiekben pedig a Duna–Tisza köze erdőfelújításában is szerepet kaphatnak. 

A cél, hogy ezekből az anyagokból olyan erdők szülessenek, amelyek jobban ellenállnak a jövő klímájának, miközben hosszú távon ismét őshonos erdőképet alakítanak ki.

Miért ennyire fontos ez?

Az erdők egyik legnagyobb kihívása, hogy a makktermés évről évre erősen ingadozik. Vannak bőtermő évek, de előfordulhatnak olyan időszakok is, amikor szinte alig van utánpótlás.

Ilyenkor válik kulcsfontosságúvá a makkbank szerepe. Ripszám István szerint:

„A természetes termésingadozás miatt elengedhetetlen, hogy legyen egy biztonsági tartalékunk. A helyi származású makk szó szerint az erdő jövőjét jelenti.”

A jövő erdei már most formálódnak

A szakemberek szerint hosszabb távon az is elképzelhető, hogy az erdőgazdálkodásnak új fafajösszetételekkel kell számolnia, és a szárazságtűrőbb fajok nagyobb szerepet kaphatnak.