A havihegyi mandulafákat több mint 100 éve, 1916-ban említették először a napilapok. Akkor azt írták: „A mandulafa-sorban kezdődik az élet…”. A Havas Boldogasszony-templomnál található fa több mint 140 éves lehet. És idén is virágba borult.
A mandulafák nem szoktak nagyra nőni, a pécsi fának azonban a törzskerülete 180 centiméter és kígyószerűen csavarodik. A növény-matuzsálemen a betegség jelei sem mutatkoznak.
2019-ben Európa 15 legérdekesebb fái közül választották az év európai fájának
Tizenöt európai ország 311 érvényes jelölésből kiválasztott 15 fája versengett egymással a 2019-ben. A legtöbb, 45 132 szavazatot kapta akkor a pécsi növénymatuzsálem. A kápolna előtti hat méter magas fával kapcsolatban azt írták, a mandulavirágzás Janus Pannonius püspök 1466-ban írt, Egy dunántúli mandulafáról című verse óta az örök megújulás és a műveltség szimbóluma is Pécsett.
„S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen vártad az ifju Tavaszt”
1880 körül filoxérajárvány során kipusztultak a szőlők
Ennek idejére tehető, hogy a környékre mandulafákat telepítettek. Érdekesség, hogy a fa mellett található kápolnát az 1690-91 évi pestisjárvány túlélői építették, hátukon hordva fel az építőanyagot a város fölé magasodó fehér sziklákra, a Kokas-dombra.
Érdekesség
- A magyar „mandula” szó latin–olasz eredetű (mandorla)
- 2021-ben a mandulát több mint 40 országban termesztették, és az éves termés mennyisége meghaladta a 4,4 millió tonnát
- A világ legnagyobb mandulatermelői közé tartozik az Egyesült Államok, Azerbajdzsán, Spanyolország, Ausztrália és Törökország
- Magyarországon a mandula termesztése a 19. század végén kezdődött, az akkor kipusztult szőlők helyére a barackfélék mellett mandulát is telepítettek
- Főleg cukrászkészítményekhez, illetve édes ételekhez használatos, főként aprítva. A marcipán alapanyaga.