Amint arról beszámoltunk, békésen, jó hangulatban és atrocitásoktól mentesen zajlott Magyarország első vidéki Pride-felvonulása Pécsen. A lelkesedést erősíti a felvonulást támogató Emberség Erejével Alapítvány és az egyik résztvevő, Pál Márton legfrissebb posztja is.
Az alapítvány bejegyzése szerint „Pécs szeret. Ez az egyik tömör tanulsága az első pécsi Pride-nak. Hogy amikor minden esély megvolt arra, hogy balul süljön el, érdektelenségbe vagy balhéba fulladjon, amikor a kormányzati propaganda országos és helyi képviselői egészpályás letámadást indítanak, és aztán mindezek ellenére olyan tömeg, változatos korosztály vonuljon utcára, amilyet rég nem látott a város. Pláne ilyen témában” – olvasható a posztban, amelyből kiderül az is, hogy az esélyek nagyjából mind a Pride sikere ellen szóltak:
kezdve az Európa szégyene homofób törvénnyel, a propaganda folyamatos gyűlöletkeltésével, át a kormányzat által állami szintre emelt hergelésen, a helyi helyezkedők hangoskodásán, a szélsőségesek ellentüntetéséig.
Ennek ellenére a békés többség mégsem maradt otthon, sőt, „jó volt látni az ablakokból integető családokat, az ajtókban felbukkanó, kíváncsi nyugdíjasokat, azokat, akik vették a fáradtságot, és azt gondolták, meggyőződnek róla a saját szemükkel, hogy tényleg olyanok-e a buzik meg szemveréssel nemet váltó libernyákok, amilyennek leírja őket sok médiatermék. És nem ezt látták. Hanem láttak sokezer lelkes, vidám és boldog embert, színesbe öltözött fiatalt, szomszédot, rokont és ismerőst a menetben, aki mind ott vonult felszabadultan, örömmel”.
A helyzet az, hogy a fullba nyomott és hónapok óta tartó számító manipulálást és hergelést az emberek nagy része nem veszi be. Pécs döntött. Pécs szabad
– zárul az állásfoglalás.
Pál Márton szivárványcsaládban él, részt vett a felvonuláson, sőt édesanyja, Pálné Kovács Ilona neves egyetemi tanár fel szólalt az eseményen.
Pál Márton posztjából kiderül, hogy „katartikus élmény volt vonulni a saját városomban, a szüleimmel, tesómmal és a feleségével. Ott voltak a volt osztálytársaim, tanáraim, barátok és a pécsiek. Egészen különleges hangulata volt az egész eseménynek. Számomra katartikus, mert tudom mit jelentett ez volna nekem 20 évvel ezelőtt. Hogy mit? Sokat, de főleg azt, hogy nem vagyok egyedül. Anyukám beszédét végig bőgtem és iszonyatosan büszke vagyok rá! Egy hős volt számomra a kiállásával. De ami a legelképesztőbb volt azok Ti voltatok. Én egyszerűen nem tudom szavakba önteni, hogy mit kaptam Tőletek. Ennyi szeretet egyszerűen nincsen és szinte már zavarba ejtő. Remélem rászolgáltunk!” – írja, majd hozzátette:
a változás elindult, amit nem lehet megállítani, mert az Ti vagytok! A jövő vagytok.
