Címlap Arc Jeles évfordu...
Cikkünk frissítése óta eltelt 5 hónap, a szövegben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavulhattak.

2020 októberében, amikor bemutatták a munkásságát összegző három vaskos kötetet, bejelentette, hogy lezártnak tekinti jogászi-közéleti pályáját. Sólyom László exállamfő, az Alkotmánybíróság első elnöke január 3-án nyolcvanéves – írja összegzésében az Index.

Sólyom László 1942. január 3-án született Pécsett. Az ötve­nes években nagy szegény­ségben élt a szüleivel. „Ugyanazt a félcipőt hordtuk télen-nyá­ron.” Az 1956-os forradalmat reménységgel fo­gadták, a gim­nazista fiú október 24-én iskolájával tünte­tett Pécs főterén. Máig őrzi a Rákosi-szobor darabját, valamint a Nádor szálló tetejéről le­dobott vörös csil­lag egyik szilánkját. December végéig nap­lót vezetett, amelyet odaadott olvasni gyermekeinek kamaszkorukban.

Nem akart jogász lenni

A lap cikkéből kiderül, hogy nem készült jogásznak, akko­riban inkább a zene, a zongorázás kötötte le, azért választotta mégis a jogot, mert a szülei úgy vélték, hogy tá­mo­gatás híján nem tud Pécsről elmenni. A jogi karon nem érezte jól magát, ki­ábrán­dította, amit ott oktattak.

A nyolcva­nas években a zöld­mozgal­mak jogi ta­nácsadója, a Duna Kör tagja, a Nyilvánosság Klub ügyvivője lett, de vezetői tag­ságot vállalt a Független Jogász Fórumban is. Az MDF alapító tagja, majd elnökségi tagja volt.

Kifejezetten örülök annak, hogy részt ve­hettem a Ma­gyar Demokrata Fórum alapításában. A lehető legjobb emlékekkel tekintek vissza a Jurta-időszakra is. Még jobban szerettem az MDF Ó utcai ba­rakkját. Rengeteget tanul­tam ezekben az években. Eszem ágában sincs azt mondani, hogy akkori céljaimat vagy nézeteimet meg­tagadtam volna. Sőt. Sohasem hoztam nyilvánosságra azt a levelet, noha többen kértek rá, amelyben bíróvá választásom után lemondtam az MDF-tag­ságról. Ebben azt írtam, hogy alkotmánybíróként pontosan azokért a célokért fogok küzdeni, amikért az MDF-ben harcoltam

– nyilatkozta.

1989. november 23-tól alkotmánybíró, kilenc évig az Alkotmánybí­róság elnöke volt.

Nevéhez fűződik a „láthatatlan alkotmány” elmélete, amelyet azóta is rendületlenül vitatnak, illetve félremagyaráznak. A jogtudós ezt az elvi tételét 1990-ben, a halálbüntetés eltörléséről szóló határozat párhuzamos indokolásában fogalmazta meg:

Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot.

A Sólyom-féle alkotmánybíróság igyekezett a napi politikán felülemel­kedni. A testület úgy volt a po­litikai rendszer egyik leg­fontosabb szereplője, hogy közben nem tett úgy, mintha a tiszta elmélet szfé­rájában mű­ködne. Az Alkotmánybíróság elnökeként akkurátusan ügyelt arra, hogy ne vegyen részt politikai demonstráción, olyan rendezvényen, amelyen puszta jelenléte is állásfoglalásnak minősülhet. A spanyol etikettre utalva gyakran mondogatta, hogy a királynőnek nincs lába. Nem mutathatja, és gondolni sem illik rá. Minden alkotmánybíró­nak személyes presztízskérdése, hogy megfeleljen az Alkotmánybíróság semlegességéhez méltó magatartásmintának.

Szili Katalin volt az ellenfele a köztársasági elnöki posztért

Érdekesen alakult a köztársasági elnökké választása. A parlamenti szavazást 2005. június 6-án és 7-én tartották. Őt az akkori ellenzék jelölte, míg ellenfelét, Szili Katalint az MSZP. A másik kormánypárt, az SZDSZ egyiküket sem támogatta. Az első fordulóban Sólyom mindössze tizenhárom szavazatot kapott, mert az őt jelölő Fidesz képviselői – három kivételtől eltekintve – nem szavaztak, amit a szocialisták közti megosztottság leleplezésével indokoltak. A harmadik fordulóban, ahol elegendő volt az egyszerű többség is, Sólyom 185:182 szavazataránnyal nyert. Hivatalos beiktatása 2005. augusztus 5-én volt.

Megválasztását követően kijelentette, hogy visszafogott elnök szeretne lenni, de nem hajlandó szakmai kérdéseket politikai kérdésként felfogni, emiatt nem kíván konzultálni a pártokkal a választások időpontjáról, illetve az általa jelölendő személyekről. E felfogása miatt számtalan kritika érte, különösen akkor, amikor több jelöltjét nem választotta meg az Országgyűlés.

Nemtetszését így vagy úgy mindig kifejezte. 2006-ban például nem fogott kezet a kitüntetés átadásakor Fekete Jánossal, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott alelnökével. 2007-ben pedig visszautasította Gyurcsány Ferenc miniszterelnök javaslatát, hogy Horn Gyulának 75. születésnapja alkalmából a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje polgári tagozatát adományozza. Sokakat meglepett azzal is, amikor kijelentette, hogy addig nem utazik az Egyesült Államokba, amíg a magyar állampolgároktól az amerikai hatóságok ujjlenyomatot vesznek.

Lezárta jogászi-közéleti pályáját

A magánélet számára tabu. Hosszú hónapokig a sajtó sem tudta, hogy neje, akit 1966-ban vett feleségül, 2015 februárjában elhunyt. Kifejezetten ragaszkodott ahhoz, hogy családi körben gyászolhasson. Diákkoruk óta ismerték egymást, mindketten a pécsi konzervatórium hallgatói voltak. Amikor férjét államfőnek választották, Erzsébet kijelentette: személyiségéből fakadóan nem kíván részt venni a protokolleseményeken. Tudatosan olyan szerepléseket vállalt, ahol a fogyatékkal élő gyerekek, a nagycsaládosok, az idős emberek védelmében állhatott ki.

Teljesen visszavonult

2020 októberében mutatták be online könyvbemutató keretében Documenta című háromkötetes gyűjteményét. Ekkor jelentette be, hogy jogászi-közéleti pályáját „végérvényesen lezártnak” tekinti.

A jogtudós az egyes kötetek borítójára egyébként beszédes képeket választott. Az időrendben az első, polgári jogi munkásságának dokumentumait tartalmazó kötet borítóján egy, csak a Mecsekben honos, tél végi virág, az illatos hunyor látható, míg az alkotmányjogi szövegeket tartalmazó kötetre a pécsi havihegyi kápolna előtt álló, százharminc éves mandulafa (2019-ben az év fája Európában) került, amely „szimbóluma annak, hogy az európai alkotmányosság túléli a zord időket, évszázadok múltán is virágba borul”. A közéleti dokumentumokat tartalmazó kötetet a bánáti bazsarózsa, a kizárólag a Zengőn élő virág díszíti.

(via Index, fotó: Kovács Tamás/MTI)