Címlap Közélet Közösség Új parkkal bő...

Új parkkal bővült Pécs, augusztus 20-án megnyitják a Rózsakertet

Generációk mulattak a szórakozóhelyen, ahol a legismertebb magyar művészek léptek fel. A rendszerváltáskor majdnem beépítették, most a város legszebb parkja lett belőle. A Pécsi Egyházmegye gondozásában elkészült és a nagyközönség előtt is megnyitják a Rózsakertet. Bekukkantottunk!

Megnyugtató látvány a belváros szívében a zöld és virágos felület

A Pécsi Egyházmegye augusztus 20-án, államalapító Szent István királyunk ünnepén egész napos egyházmegyei családi fesztivált szervez Kovász címmel Pécsett. Ennek keretében kerül sor a Rózsakert ünnepélyes megnyitójára és püspöki megáldására is.

A Rózsakert – ami a Janus Pannonius utcában található – a park funkciója mellett olyan információs központtal is gyarapodott, ahol a jegyvásárlás mellett helyi-, valamint egyházi vonatkozású termékeket, kiadványokat vásárolhatnak a betérők.

Hogyan lehet majd látogatni a Rózsakertet?

Ezen a pavilonon keresztül lehet majd feljutni a kertbe. A bejárat az egykori Papucs felől lesz

Az egykori Papucs épületéből lehet majd feljutni a Rózsakertbe, ami augusztus 20-át követően információs központ is lesz. Innen nyitvatartási időben egy csigalépcsőn keresztül vezet az út a parkba.

Nyári nyitvatartás:
10:00–18:00

Téli nyitvatartás:
10:00–17:00

A Rózsakert angolparkként fog üzemelni, ahol rengeteg rózsát és más növényeket ültettek el

Szabadtéri koncertek, rendezvények is lesznek

A kert északi részén egy árnyékolóval fedett színpad is készült

Az augusztus 20-ai fesztiválon délelőtt 10:30-kor kerül sor a megújult Rózsakert ünnepélyes átadására, majd az egész napos programsort a Dóm téren zajló városi ünnepség zárja.

Kövessétek a Pécs Aktuált, hogy ne maradjatok le az érdekes és izgalmas hírekről, ami városunkat és Baranyát érinti!

Nézzük a múltját!

1954. május 1-én nyílt meg a hely

„Ahogy a Káptalan-utcai kapun belépünk, a kép ami elénk tárul, elragadó. Mindenütt zöldlombú, dúskoronájú, árnyas fák, körös-körül a kerítés mellett sudár fenyők. A fák alatt középen kellemesen tompított fényű villanylámpák alatt a táncolók helye. Körbe asztalok. Szélen egészen a fenyősor alatt boxok sorakoznak majd. S mindenütt, körben és középen, illatozó, gazdagon virágzó nemesített rózsabokrok tarka képe. A város szívében Rózsakert néven, új, 350 főt befogadó zenés kerthelyiséget nyitnak május 1-vel, amely a város legszebb kerthelyisége lesz. A rózsával, zölddel díszített virágágyak között fonott nád asztalokat és székeket helyeznek majd el és porcelángyári vázákkal díszítik. 8—10 óráig kilenctagú zenekar szolgáltatja majd a tánczenét, friss étel, cukrászsütemény, bor és sör áll a dolgozók rendelkezésére” – így számolt be a Rózsakert nyitásáról a pécsi sajtó 1954-ben.

A Rózsakert látványterve 1953-ban

A Rózsakert nyitását a munka ünnepére időzítették. Akkora érdeklődés volt iránta, hogy a befogadóképességét négyszeresére kellett növelni Egy évvel később már így ír róla a helyi újság:

„A pécsiek közkedvelt belvárosi kerthelyisége, a Rózsakert, vasárnap nyitotta meg kapuit a közönség előtt. S mivel jó, napos idő volt, a premier kitűnően sikerült, mind az 1200 szék foglalt volt. A dús lombú fák alatt gyors pincérek viszik az italokat, játszik a zenekar, pörögnek a párok.”

A Rózsakert dolgozói 1963-ban

Egykor hatalmas pinceéttermet is terveztek ide

1956-ban a kevésbé tehetősebbeknek nyílt meg a néhány éve bezárt Papucs borozó.

„A Pécsi Vendéglátóipari Vállalat július 14-én, szombaton a Janus Pannonius utcában a Rózsakert alatt, a volt káptalani borpince helyén megnyitja a „Sétatéri poharazó“-t. Itt 12—13 féle minőségi bort árusítanak majd helyben való fogyasztásra és utcán át.”

Egy évtizeddel később, 1965-ben már komoly terveket szövögettek a Pécsi Tervező Vállalatnál a kert alatti pince hasznosításával kapcsolatban. Borharapó néven hatalmas pinceétterem lett volna itt.

 „A Pécsi Tervező Vállalat már hozzálátott a tervezéshez. Mi egy 400 személyes borkóstolót kívánunk itt létesíteni, bőven van helyi ennek megoldására. Légkondicionáló berendezés biztosítja majd az egyenletes hőmérsékletet, a világítás is stílusos lesz, kovácsoltvas tartókban; gyertyavilágítás. Ez az új létesítmény egy egységet képezne a Rózsakerttel. A „barlangvendéglőből” lépcsők vezetnek majd fel a Rózsakertbe. Ha terveinket semmi sem gátolja, akkor 1966. január 1-én hozzáláthatunk az építkezéshez és jövőre már nyithatunk ezzel a valóban reprezentatív, vendéglátóegységgel.”

Ebből nem lett semmi, de a borozó tovább üzemelt. A Rózsakertben az ország legjobb művészei léptek fel vagy koncerteztek. Egyebek emellett énekelt itt Zalatnay Sarolta, Murányi Lili, játszott az Atlantis, vagy a pécsi Savages együttes.

Még konzulátust is terveztek ide

A rendszerváltáskor felmerült, hogy a Német Szövetségi Köztársaság (NSZK) konzulátusát ide költöztetnék, de ezt az ötletet szerencsére elvetették.

A Rózsakert évről évre egyre népszerűbb lett egészen a kétezres évek közepéig, amikor a tulajdonos Pécsi Egyházmegye úgy döntött, hogy a helyhez méltó funkciót ad neki.

Az építkezés évekig húzódott, mert előkerült egy eddig nem ismert ókeresztény sírkamra, a Cella Trichora (háromkaréjos kápolna), amelynek sziluettjét a felszínen bemutatják. A korábbi Papucs borozó épületéből turisztikai egységet alakítanak ki, ahol különböző egyházmegyei kiadványok lesznek kaphatók. A pincéből egy csigalépcsőn lehet feljutni a Rózsakertbe.

Pincerendszer a Rózsakert alatt.

Forrás: Hungaricana/Dunántúli Napló, Régi Pécs