Az Országgyűlés kedden több fontos témáról, így a választási eljárási szabályok módosításáról is szavazott.
Szigorítottak a kompenzációslista-állítás szabályain
Szigorított a kompenzációslista-állítás szabályain az önkormányzati választáson az Országgyűlés. A parlament 130 igen, 51 nem szavazattal és 6 tartózkodás mellett fogadta el a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosítását. A parlamentnek beterjesztett javaslat célja eredetileg a választási eljárás modernizálása volt, a módosítással ugyanis a névjegyzékekkel összefüggésben az azonosítás nélküli ügyintézés módokat a lehető legszűkebb körre korlátozták.
A törvényalkotási bizottság javaslatára a jogszabályt kiegészítették a kompenzációslista-állítás új szabályaival. Ezentúl az önkormányzati választáson a tízezernél több lakosú településen kompenzációs listát az a jelölő szervezet állíthat, amely a település egyéni választókerületeinek legalább kétharmadában jelöltet állított. Jelenleg több mint felében elegendő jelöltet állítani.
Azt is egyértelműsítik, hogy törlik a nyilvántartásból azt kompenzációs listát, amely egy jelölt kiesése miatt nem éri el a listaállításhoz szükséges törvényi minimumot.
Határoztak arról is, hogy ha már időközi választás nem tűzhető ki, az Országgyűlésben és az önkormányzatokban is listáról pótolják az egyéni mandátumot vesztett képviselőt. Ezt a parlament és a képviselő-testületek működőképességének biztosításával indokolták.
A törvény hatályba lépése után a jövő évi önkormányzati választásig már nem tűzhető ki időközi választás, a már kitűzöttek pedig elmaradnak, csak akkor kell megtartani azokat, ha a kampány már elkezdődött.
Változik a büntető törvénykönyv sajtót érintő része
A jövőben nem büntethető rágalmazás vagy becsületsértés miatt az, aki ezt sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, ha azzal nem sérti mások emberi méltóságát – tartalmazza a büntető törvénykönyv módosítása, amelyet 129 igen szavazattal és 57 ellenében szavaztak meg a képviselők.
A módosítást kezdeményező kormánypárti képviselők előadója, a fideszes Halász János a törvény vitájában azzal érvelt: a Btk. javasolt módosítása a szólás- és sajtószabadság védelméről szól, az újságírói munka zavartalan végzését szolgálja és az újságírókat védi.
Indoklása szerint jelenleg is több eszköz áll rendelkezésére azoknak, akik becsületük vélt vagy valós megsértése miatt jogi úton akarnak elégtételt venni, és a párhuzamos szabályozások felesleges terhet jelentenek az állam, a terhelt és a sértett számára. A büntetőjogra csak végső eszközként lehet tekinteni, vagyis büntetőeljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a büntetőjogon kívüli eszközök, mint a sajtóper vagy a személyiségi jogi per az adott helyzet kezelésére már nem alkalmas.
Kapcsolódó cikkünk:
(MTI, fotó: Bruzák Noémi)
